A múlt esztendei és az idei eddigi mérlege szerint a Budapesti Értéktőzsde végleg kilábalt a 2000-re követő időszak időnként válságos helyzetéből. Az elkészült éves jelentésből, illetve Jaksity György elnök és Horváth Zsolt vezérigazgató tájékoztatásából tudni lehet, mind a forgalmat, mind a kapitalizációt pozitív adatok jellemzik ma már, s a határidős piacok területén – nemcsak az egyedi részvényekre, hanem a kereszt devizára vonatkozó kontraktusoknál is – kedvezőek a változások. Növekszik a tőkepiac iránti érdeklődés, hosszú szünet után tavaly két bevezetésre került sor, s nem sokára egy új társaságot is üdvözölhetnek a BÉT-en. Végeredményben a részvénytársaság nyereségadatain is mérhető, hogy a kidolgozott és megvalósult új stratégia beváltotta a hozzá fűzött reményeket, s az év eddigi hónapjaiban már rendszeresen meghaladják a napi tervezett 7 milliárd forintos átlagforgalmat. A BÉT az idén 2 milliárd forint bevételt, 1,2 milliárd ráfordítást tervez.

A két éve megválasztott menedzsment stratégiája okot adhat a tulajdonosok bizalmára. Egyébiránt a BÉT új részvényesei a közelmúltban úgy léptek a színre, hogy a tranzakciót és annak formáját nem tudatták a menedzsmenttel. Persze a HVB Bank ezen terve nem volt ismeretlen a tőkepiac szereplői előtt. A részvények tulajdonosainak szíve-joga adni venni a papírokat, mint ahogy az is, hogy adnak-e tájékoztatást a menedzsmentnek a fejleményekről. Jaksity György ezt természetesnek is tartja, június 4-én tartott tájékoztatóján pedig azt a tényt közölte, hogy már sor került a konzorcium képviselőinek és a menedzsmentnek az eszmecseréjére. A téma a BÉT működése, stratégiája volt, illetve az, hogy a végre kedvező tendenciák megőrzése nem lehet közömbös a jelenlegi részvényeseknek sem. Már csak azért sem, mert a három éve még nyereség nélkül vegetáló börze már hoz a tulajdonosok konyhájára, a befektetői piacot ugyancsak sikerült felébreszteni, felrázni, a honi tőkepiac intézményrendszerét pedig bekapcsolni a nemzetközi vérkeringésbe. Jaksity György arra kért garanciát, hogy a részvényesek érdekei nem sérülnek, nem kerülnek alá-fölérendeltségi viszonyba, s a kibocsátók sem kerülnek hátrányos helyzetbe.

A BÉT elnöke az utóbbi hetekben megjelent hírekre reagálva leszögezte, hogy egy részvénytársaság menedzsmentjének nem tiszte magakadályozni a felvásárlást, az viszont elemi feladata, hogy a tulajdonos érdekeivel egyezően gondoskodjon a működtetés optimalizálásáról. Ezzel együtt is szerepet vállalhat abban a menedzsment, hogy a cég számára hátrányos folyamatoknak sikerüljön elejét venni. Az elmúlt időszakban voltak is ilyen jellegű felszólamlásai a BÉT menedzsmentjének, de a részvényesekkel észrevételeiket nem sikerült elfogadtatni.

Az időközben „felállt” új tulajdonosi konzorcium a BÉT elnökének, menedzsmentjének nem hozott tudomására semmiféle olyan információt, amelyből az következne, hogy nem kíván együtt dolgozni a jelenlegi vezetéssel. Igaz, az ellenkezőjét sem jelentették ki az új részvényesek. Így a két évvel ezelőtt háromévnyi időtartamra megbízást kapó Jaksity György és csapata nem kapott selyemzsinórt, azaz a konzorcium nem követeli a fejüket. Az azonban valóság, hogy közgyűlést kíván összehívni a konzorcium, s az is, hogy a Budapesti Árutőzsde és a Budapesti Értéktőzsde előrehaladott állapotban lévő fúzióját egyelőre késleltetni akarja. Tény, hogy közgyűlési döntéseknek megfelelően a két börzének június 30-ig kell megkötnie egymással a szerződést, az integráció végső határideje pedig szeptember vége. Ugyancsak közgyűlési hatáskör a Keler esetleges eladása, de – Jaksity szerint – erről ismeretei szerint nem gondolkodnak az érdekeltek.