A Monetáris Tanács jegyzőkönyve szerint az idei év folyamán a fogyasztói infláció 3-4% között mozgott, míg az alapvető inflációs folyamatot és a hosszabb távú kilátásokat általában jobban tükröző maginfláció az elmúlt hónapokban 2% alatti szinten stabilizálódott.

A fogyasztói árak maginflációt meghaladó emelkedése mögött elsősorban az olaj és az élelmiszer árnövekedése állt. A Tanács megítélése szerint az idei év alacsony maginflációs mutatóit részben olyan egyszeri tényezők is magyarázzák, mint az EU-csatlakozás miatt élesedő importverseny és a kiskereskedelemben megfigyelhető átalakulási folyamat. Ezek a hatások nem okoznak tartósan alacsonyabb inflációt, ugyanakkor a jövő évre valószínűsíthető keresletnövekedés, valamint a minimálbér-emelés növelni fogja az inflációs nyomást a gazdaságban.

A hosszabb távú makrogazdasági kilátásokat továbbra is bizonytalanság övezi. Bár a folyó fizetési mérleg hiánya idén valamelyest csökkenhet a tavalyihoz képest, a külső eladósodás növekedése nem tekinthető fenntarthatónak. Az egyensúlyi kockázatok csökkenésének  alapfeltétele egy olyan fiskális politika, amely biztosítja, hogy 2006-ban a bejelentett adóbevétel-kieséseket figyelembe véve is mérséklődjön az államháztartás finanszírozási igénye. Ez önmagában is olyan jelentős költségvetési kiigazítást feltételez, amely kizár minden további rövidtávú adócsökkentést.

A nemzetközi befektetői környezet kedvezően alakult, továbbra is élénk a kereslet a kockázatosabb pénzügyi eszközök iránt. Ez hozzájárult ahhoz, hogy a Tanács a javuló inflációs kilátásokkal összhangban fokozatosan csökkentse a jegybanki alapkamatot. A magas globális kockázatvállalási hajlandóság esetleges csökkenése azonban előtérbe állíthatja a magyar gazdasággal kapcsolatos fundamentális kockázatokat.