Ez most annyiban változna meg, hogy magyar adóalany is választhatja az adott tagállamban az alanyi adómentességet, ha megfelel az ottani feltételeknek, és az uniós (tehát az egész közösségen belüli) árbevétele nem haladja meg a 100 ezer eurót. Ezzel együtt bevezetnék azt is, hogy a külföldi cégek is választhatják az alanyi adómentességet Magyarországon. Mivel a magyar feltételeket ismerjük, nézzük, hogy ez mit jelent egy külföldi cég esetén: Ha például egy német cég magyar magánszemélyeknek ad el termékeket távértékesítéssel Németországból 2024-ben, valamint elektronikusan nyújtott szolgáltatásokat nyújt szintén Németországból, az eddigi szabályok alapján be kellett jelentkeznie az OSS rendszerbe és ezt magyar áfával kellett számláznia. Azonban, ha a teljes közösségi értékesítésből és szolgáltatásnyújtásból származó árbevétele nem éri el a 100 ezer eurót, és a magyarországi pedig a 12 millió forintot (és ezt 2023-ban sem érte el), akkor választhatja a Magyarországon teljesülő termékértékesítései és szolgáltatásnyújtásai esetén az alanyi adómentesség alkalmazását.
Ennek az intézkedésnek Bagdi Lajos szerint az a jelentősége, hogy a kisebb, ám EU-s piacra betörni készülő vállalkozások nem kerülnek hátrányba a helyi, alanyi adómentes vállalkozásokkal szemben
Érdekességképpen a Niveus Consulting Group kiemelte, hogy az adócsomagból hiányzik az alanyi adómentesség felső értékhatárának megemelése (a jelenlegi 12 millió forintról 18 millió forintra.
