A költségvetési hiány 2004 és 2011 közt minden évben meghaladta a kritérium által előírt GDP arányos 3 százalékot. Ezt követően 2012 és 2019 közt sikerült prudens költségvetési politikát folytatni; s ekkor teljesült is a deficitre vonatkozó kritérium. A COVID-dal véget ért hazánkban a fiskális fegyelem időszaka: 2020 és 2023 közt minden évben az kritérium több, mint duplájára hágott a hazai hiány, de 2024-ben is 5 százalék körül alakult. A 2025-ös, meglehetősen optimista költségvetés 3,7 százalékos hiánycélt határozott meg.
GDP arányos éves költségvetési hiány (bal tengely) és GDP arányos államadósság (jobb tengely) Magyarországon 2004 és 2023 közt
Forrás: Eurostat (2024)
Az államadósság a kritérium szerint nem haladhatja meg a GDP 60 százalékát, vagy ha ennél magasabb, akkor közelítenie kell hozzá. 2004 és 2011 között nemhogy nem közelített a bűvös 60 százalékhoz, de egyre inkább távolodott tőle. 2012-ben trendforduló történt (amit a magánnyugdíjpénztári vagyon túlnyomó részének államosítása tett lehetővé, ez az akkori GDP 10,5 százalékát tette ki). Ezt követően a rendkívül alacsony nemzetközi és hazai kamatszint miatt fokozatosan csökkent az államadósság aránya, és teljesítettük is az idevágó a kritériumot. A koronavírus-válság következtében a ráta felugrott, és azóta csak enyhe csökkenés figyelhető meg a mutatóban. Összességében a nominális államadósság megduplázódott 2010 óta, és GDP arányosan a 2017-es szinten áll.
