A hagyományos csoportosítás szerint az iroda- és számítógépgyártás a gépipar része, ezen belül, az 1998-ig érvényes TEAOR szerint a 30 Iroda- és számítógépgyártás szakágazata. Az 1998-tól érvényes új besorolás szerint a számítógép- és irodagyártás a DL Villamos gép-, műszer gyártása alig 30 Iroda-, számítógépgyártás szakágazatát fedi le.

Az ide tartozó tevékenységek a következők:

30.01 Irodagépgyártás:
írógép, szövegfeldolgozó gép, irodai sokszorosítógép, számoló- és pénztárgép, speciális végberendezés, egyéb különféle irodai gép (pl. érmeválogató, kötegelő, ceruzahegyező, stb.), valamint ezek alkatrészeinek gyártása és javításuk. Ez a szakágazat már a rendszerváltás kezdetére elveszette jelentőségét, a továbbiakban külön nem foglalkozom az elemzésével.

30.02 Számítógépgyártás:
automatikus adatfeldolgozó gépek, mikroszámítógépek, valamint perifériális készülékeke gyártása. Nem tartozik ide a számítástechnikai alkatrészgyártás (ami a villamosgépgyártás másik sikerágazata), a számítógépek és rendszerek javítása, karbantartása és szoftverfejlesztés sem.

A KGST szétesése az egész korábbi hazai gyártóbázis alól rögtön kihúzta az exportpiacokat, a szabaddá váló import pedig a hazai vevőknél is a korszerű személyi- és irodai számítógépek szélsebes elterjedését hozta magával. A vegetáló, leépülő Videoton és MOM mellett ezekben az években felnőtt néhány magyar cég (Műszertechnika, Albacomp), amelyek gárdája a két nagyvállalatnál tanulta ki a szakmát, de különféle okok miatt elhagyta a céget. Ezek az új vállalkozások (és számos kisebb) elsősorban számítógép-összeszerelésből és –javításból éltek meg. Az irodagépgyártás gyakorlatilag elsorvadt.

A rendszerváltást követő években azonban a magyar számítógépgyártás gyenge, vegetáló szakágazat volt, egészen addig, amíg nagy nyugati cégek fel nem fedezték maguknak az országot, mint telephelyet. 1996-ban elkezdte működését az IBM merevlemezmeghajtó-gyára, a Philips és a Nokia monitorgyártó üzeme. Ezek hatása már abban az évben elképesztő ugrást eredményezett a szakágazat mutatószámaiban.

A számítógépgyártás növekedése ahhoz vezetett, hogy az ágazat jelentősége egyre nő, mára nemcsak a gépiparon, de a feldolgozóipar egészén belül is számottevő.

A műszaki fejlődés, a korszerű informatika hazai elterjedése az évtized végén ösztönzően hatott a hazai eladások alakulására is.

Az igazi nagy áttörés azonban a külpiacokon következett be. A számítógépgyártás export volumenének elképesztő mértékű emelkedését elsősorban az IBM merevlemezmeghajtók kiszállítása okozta, de az újabb cégek (pl. Philips, Nokia, Flextronics) is csatlakoztak a nagy exportőrökhöz.

A számítógépgyártás magas fokon automatizált folyamat, így a kiemelkedő teljesítményjavulás jóval kisebb arányú létszámemelkedéssel járt, azonban így is jóval gyorsabban nőtt a dolgozók száma, mint az ipar átlagában.

A termelésbővülésnél lassabb létszámemelkedés figyelemre méltó mértékű növekedést eredményezett az egy főre jutó bruttó termelés mutatójában. Ez alól kivételt jelent az 1999-es év, az átlagon felüli létszámemelkedés miatt. Ez elsősorban a Flextronics-üzem elindulásának köszönhető, amelynek teljesítménye csak 2000 folyamán futott fel.

Az 1989 óta eltelt időszakban minden jelentősebb nemzetközi informatikai vállalkozás létrehozta magyarországi vállalatát, képviseleti irodáját, kinevezte disztribútorait, továbbértékesítő megbízottjait.

Az iroda- és számítógépgyártás a leggyorsabban növekvő feldolgozóipari ágazat az Európai Unióban is. A Eurostat számításai szerint 1990 és 1998 között évi 9,5%-kal nőtt a termelése. Az utóbbi öt évben némi gyorsulás figyelhető meg: 1994 és 1999 decembere között 99,7% a növekedés, ami 16,3%-os éves növekedési rátát jelent. 1999-ben viszont csak 12,2%-ot ért el az ágazati termelés bővülése. Az egyes tagországokban a fejlődés változatos minták szerint zajlott, de egészében a leggyorsabb növekedést Írországban jegyezték fel (az utóbbi öt évben 17,3%-os átlaggal), ezt Németország és az Egyesült Királyság követi (13,2%-kal). A Magyarországon 1996 óta feljegyzett gyors bővülés (átlagosan évi 157,7%) ugyan jóval magasabb ezeknél az ütemeknél, de beleillik a trendbe.

1999-ben a személyi számítógép eladások száma világszerte 24%-kal emelkedett. A vezető szerepet a mindannyiunk által ismert asztali gépek játsszák. Nőtt a hordozható gépek iránti kereslet is, de ez az ilyen berendezésekhez szükséges LCD-monitor gyártás kapacitásainak szűkösségébe ütközött. 2000 közepétől viszont megtorpanás, növekedés lassulás mutatkozik a világ személyi számítógép-piacain, különösen Észak-Amerikában és Európában. Ez részben az Y2K probléma elkerülése miatt 1999. évre előrehozott vásárlások következménye, de valószínűleg lassan egyfajta telítődés is megjelenik a fejlett országok piacain.

A magyar piac is erősen PC orientált, a hardverpiacon egyértelműen a személyi számítógépek és a nyomtatók a legkeresettebbek. 1999-ben 196 ezer PC talált gazdára hazánkban. Növekedés tapasztalható a Unixos gépek, a PC-k, az adatkommunikációs hardverek és az elektronikus irodai eszközök piacán.

A számítógépgyártás termékeire jellemző a gyors elavulás, a kifutó szériákat nagy árengedménnyel dobják piacra. A termelőknek drámaian zuhanó árakkal kell szembenézniük, amely gyakran leszorítja a profithatárt is. Ez az ágazatban uralkodó magas szintű verseny következménye. Az Európai Unióban 1997-ben és 1998-ban 9,5%-os, 1999 folyamán 9,3%-os, (az euró-zónában 8,5%-os) árcsökkenést regisztráltak. 2000-ben azután hatni kezdett a világszerte meglódult termelői áremelkedés a számítástechnikai piacra is, de csak az áresést sikerült megállítani.

A magyar termelőket ugyanezek a gondok sújtották. Az IBM merevlemez meghajtóinak életciklusa körülbelül hat hónap, ez alatt akár 50%-os árzuhanás is elképzelhető. Összességében a belföldi árak tavaly 1,8%-kal csökkentek az év végére, az idei év első hat hónapjában 1,4%-os az árnövekedés. A kivitelt - a forintleértékelés ellenére - jobban sújtotta a világpiaci áresés: tavaly decemberre forintban 28,6%-os árzuhanást voltak kénytelenek elkönyvelni a termelők, 2000 júniusára viszont 3,0%-kal nőttek a forintban mért exportárak az adott év januárjához képest. Az árcsökkenés azonban egyáltalán nem fékezte sem a termelés, sem az export növekedését.

Az iroda- és számítógépgyártás ágazat termelési volumene 2000. első félévében 27,2%-kal, a belföldi értékesítés 42,8%-kal, az export 25,7%-kal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában.

A magyar számítógépgyártás elsősorban az IBM Storage Products Ipari Vámszabadterületi Kft. tevékenységét jelenti. Ez az óriás állítja elő a merevlemez meghajtókat az IBM európai rendszereihez, méreteire jellemző, hogy 1998-ban egymaga állította elő az iroda- és számítógépgyártás ágazat termelésének 77%-át. Ha ehhez hozzávesszük még a Nokia monitorgyárát és a Videoton Holding teljesítményét (bár szigorúan véve ennek csak egy része tartozik a számítógépgyártás ágazatba), akkor ez a három cég már a termelés 93%-át fedte le. A vezető cégekhez azóta felzárkózott a Flextronics is. A koncentráció tehát felettébb nagyfokú az ágazatban.

A külföldi befektetések számára elsősorban a hazai szakképzett munkaerő jelentett vonzerőt. Komparatív előnyök Magyarország számára elsősorban a szoftverfejlesztés és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások területén mutatkoznak. A fejlett országokhoz hasonlítva még mindig alacsony munkabérek, a javuló infrastruktúra és a külföldi befektetők számára kellemes üzleti klíma további vonzerőt jelenthetnek. A hazai magasan kvalifikált szakembergárdára épülő hardvergyártás előtt még további lehetőségek állnak Magyarországon.

Ezt alátámasztja az is, hogy az első nagybefektetők a kezdeti egyszerű, élőmunka felhasználó tevékenységek után egyre kvalifikáltabb, magasabb hozzáadott értékű tevékenységeket telepítenek a magyarországi részlegekbe. Újra erősödik az alkalmazott kutatás-fejlesztés.

A számítástechnikai export magas importtartalma még számos lehetőséget nyújt a magyarországi termelők számára. Itt azonban természetesen a szokásos beszállítói problémával kerülünk szembe: a világcégek minimum kontinentális méretben termelnek, ehhez tömegtermelésű alvállalkozókra van szükség, ami nem éppen a magyar gazdaság méreteire jellemző cégtípus. Az általános tőkehiány miatt a hazai cégeknek kevés esélyük van a számítógép-beszállítóktól elvárható csúcstechnológiák beszerzésére és üzemeltetésére. Jó esély van viszont a világcégek beszállító partnereinek betelepülésére, ami már folyik.

A hazai vállalkozók pedig hagyományos erősségüket tudják értékesíteni a piacon: speciális megoldások hatékony kidolgozóiként, inkább a felhasználók, mint a tömeggyártók igényeinek kiszolgálójaként.

Némethné Pál Katalin, GKI Rt.