Nemcsak a nagyvállalatokkal és a nagyberuházásokkal, hanem a kistelepüléseken élőkkel és azon belül a kisvállalkozásokkal is törődnie kell a politikának - jelentette ki Szűcs György, az IPOSZ (Ipartestületek Országos Szövetsége) elnöke, a szervezet keddi fórumán. A vezető szerint a most megnyíló forrásoknál fontos, hogy a pénzt ne csak megnyerjük, hanem úgy tudjuk elkölteni, hogy azzal nyugodt szívvel mindenki el tudjon számolni, amihez nagyobb felelősségvállalás is szükséges.
"Akár az állam részéről is, hiszen ha változtatnának a pályázati kiírásokon, akkor sokkal több kiscég tudna tenderezni a brüsszeli forrásokra" - ezt már Géresi József, az IPOSZ alelnöke mondta el a Piac és Profitnak. Példaként említette, hogy túl bürokratikus a rendszer, aminek a kicsik látják kárát, hiszen ők sem a pályázatíró cégeket nem tudják megfizetni, sem a gyakran többmilliós önerőt. Márpedig a tenderezéssel foglalkozó vállalkozásokat be kell vonni a pályáztatásba, mivel amíg a nagy cégeknek megvan az erre szakosodott embere, addig a kkv-knál ez gyakran hiányposzt.
Géresi József a pályázati feltételeken is változtatna: túlzásnak tartja, hogy a pályáztatásnál tizenöt százalékos árbevétel növekedés várnak el a projektektől. Ha ezt csökkentenék, vagy esetleg eltörölnék, akkor várhatóan sokkal több kkv merne brüsszeli pénzekre pályázni. "Erre a változtatásra azért is szükség lenne, mert ezeket a feltételeket a legtöbb beruházásnál nem lehet teljesíteni" - emelte ki az alelnök.
Ugyancsak gondot okozz a pályázatok utólagos és gyakran elhúzódó finanszírozása, mivel ez bizonytalanságot gerjeszt, de nem kedvezőek a jogszabályok a legkisebb hazai vállalkozások szemszögéből sem, mivel általában öt főben limitálják az alkalmazotti létszámot - ez viszont sok kiscégnél kevesebb. (Korábban azt panaszolta a szövetség, hogy a kovergenciaprogramnak köszönhetően mintegy hetvenezer egyéni vállalkozó tevékenysége szünt meg)
Változtatni kell a kritériumrendszeren
"Az sem jó, hogy a legtöbb pályázatnál kritériumként szerepel, hogy munkahelyeket teremtsen, márpedig nemcsak ezzel lehet versenyképesebbé tenni a vállalkozásokat, hanem például az informatikai fejlesztéssel is" - közölte Géresi József. Szerinte ennek megfelelően inkább az utóbbit kellene támogatni számítógép-vásárlással, internetkapcsolatok létrehozásával. "Ha így írnák ki a pályázatokat akkor jobb körülményeket tudnának teremteni, amivel lényegesen versenyképesebbé válhatnának a hazai cégek."
A legnagyobb problémát mégsem ezek, hanem az állandó pénzhiány okozza. Az alelnök szerint az önkormányzatokhoz hasonló állami támogatás kellene a hitelfelvételhez a kkv-nek is. Tehát az állam vállalja át a kamatok egy részét, de a legnagyobb segítségnyújtás az lenne, ha a kiscégek kapnának két-három év türelmi időt és csak utána kezdenének el törleszteni. "További gondokat okoz, hogy a bankok, pénzintézetek hozzáállása, mivel ők nem szívesen foglalkoznak az öt-tízmilliós tételekkel, inkább a többszázmilliós hitellehetőségek érdeklik őket" - panaszkodott lapunknak Géresi József.
260 milliárdos körbetartozás
A másik nagy és ismert probléma a cégek közötti állandó körbetartozás. Ezt hatalmas gondnak ismerte el az alelnök is, aki szerint ugyancsak állami közbelépésre van szükség, hogy megoldhassák ez a problémát. Bár korábban az IPOSZ is próbálta felmérni a körbetartozások mértékét felmérni, sokan nem szívesen válaszolnak arra a kérdésre, hogy ki, kinek és mennyivel tartozik. Ennek megfelelően csak becsülni lehet: az alelnök szerint mintegy 260 milliárd forintról van szó.
"A problémát az állam úgy oldhatná meg, hogyha a banki listához hasonlóan itt is összeállítanának egy úgynevezett fekete-listát, amelyen szerepelnének azok nevei, akik nagyobb tartozást halmoztak fel" - magyarázta Géresi József.
