Beznicza Árpád, a bíróság sajtószóvivője felidézte: a Zala Megyei Bíróságon a Kögáz Rt. és további jelentős gazdasági társaságok 2005-ben azért indítottak közigazgatási pert, mert az európai joggal ellentétesnek tartották a helyi iparűzési adó fizetési kötelezettségét. Szerintük ugyanis Magyarország uniós csatlakozása után, 2004 májusától már nem lehet az általános forgalmi adó mellett más, forgalmi típusú adót kivetni a cégekre. A korábbi tervek szerint többek közül az ingatlan, vagy a luxusadóval pótolnák az így kieső milliárdokat.
A felperes cégek indítványára a Zala Megyei Bíróság 2006-ban az Európai Közösségek Bíróságánál előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett.
Zalai bírák
A zalai bírák az európai bírósághoz az alábbi kérdéssel fordultak: "A Csatlakozási okmány mellékletében írt az az előírás, hogy Magyarország 2007. december 31-ig fenntarthatja a helyi önkormányzatok által meghatározott ideig nyújtott egyes iparűzési adókedvezményeket, értelmezhető-e úgy, hogy Magyarország átmeneti mentességet kapott az iparűzési adó fenntartására, avagy úgy, hogy a csatlakozási szerződés az iparűzési adókedvezmények fenntartásának lehetőségével elismerte Magyarország (átmeneti) jogát magának az iparűzési adónak, mint adónemnek a fenntartására is?"
A Zala Megyei Bíróság arra az esetre, amennyiben az első pontban foglalt kérdésre az Európai Bíróság nemleges választ ad, azt a további kérdést is feltette az Európai Bíróságnak, hogy "A Tanács hatodik irányelvének helyes értelmezése szerint milyen ismérvek alapján minősül egy adófajta az irányelv 33. cikkében említett +nem forgalmi jellegű+ adónak?"
ÁFA irányelv
A perek lényege tehát az, hogy Magyarországnak az Európai Unióhoz való csatlakozása után jogszerű volt-e a magyar állam részéről a helyi iparűzési adó fenntartása, annak ellenére, hogy a Magyarországra is kötelező előírást tartalmazó hatodik irányelv az úgynevezett hozzáadottérték-adón túl - Magyarország esetében ez az ÁFA - csak nem forgalmiadó-jellegű adók fenntartását engedi meg - emlékeztetett Beznicza Árpád az előzményekre.
Az MTI megkeresésére a luxembourgi Európai Közösségek Bíróságának munkatársa elmondta: az ítélőszék a Zala Megyei Bíróság állásfoglalásával együtt hirdet ítéletet a Legfelsőbb Bíróság által küldött beadványról.
Lehoczki Balázs, a bíróság sajtó és tájékoztatási osztályának magyar ügyekért is felelős munkatársa elmondta: a Kögázon kívül az E.ON, a Schneider Electric, a Tesco, az OTP, az Erste Bank és a Vodafone szerepel a Zala Megyei Bíróság által küldött iratokban felperesként. A zalai kérdés után érkezett Luxembourgba a Legfelsőbb Bíróság állásfoglalási kérelme, amelyet az OTP-Garancia Biztosító hasonló ügyében terjesztett elő.
"Mivel a tárgya mindkét ügynek azonos, ezért az Európai Bíróság elnöke egyesítette a két ügyet, már a korábban megtartott luxembourgi tárgyaláson is" - tette hozzá Lehoczki Balázs, aki elmondta azt is: egy harmadik, ugyancsak a zalai bíróságtól származó ügy tárgyalását egyelőre felfüggesztette az Európai Közösségek Bírósága. Ez ugyanis jóval később érkezett, ezért az októberre várható ítélet függvényében hoznak döntést erről is, miután a jogi probléma ugyanaz.
Az október 11-i ítéletet az Európai Bíróság aznap déltől interneten, magyarul is nyilvánosságra hozza - közölte még a luxemburgi testület tájékoztatási munkatársa.
Az Európai Bíróság tavaly októberi ítélete szerint nem minősül tiltott forgalmi adónak a vitatott olaszországi helyi adó, az IRAP. Magyarországi adótanácsadók akkor azt javasolták: fizesse be mindenki továbbra is rendesen a helyi iparűzési adót, ne vállaljon fölösleges kockázatokat.
A KPMG szakértőinak akkori véleménye szerint az IRAP ügyében hozott döntés ugyan nincs közvetlen hatással a sok tekintetben hasonló magyarországi helyi iparűzési adó (hipa) uniós megítélésére, a magyar ügyben mégis hasonló ítélet várható, így jóval kisebb az esélye annak, hogy a luxemburgi bíróság (tiltott) forgalmi adónak minősítse a magyar adót.
