Az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet által - az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal támogatásával - készített "Ingatlanbarométer" 2005 második negyedében 48,3 százalék, amely 0,3 százalékponttal növekedett az előző negyedévi értékhez viszonyítva. Ezzel megállni látszik az ingatlanpiac 2004 harmadik negyedévétől megfigyelhető teljesítménycsökkenése. A piaci szereplők várakozásai továbbra is széles sávban szóródnak. Az Ecostat Ingatlanbarométer indexének átlaga feletti értéket mutatnak a lakossági fejlesztések, az önkormányzatok és a vállalatok ingatlan-fejlesztései. A gazdaság szereplői 2005 második félévére az ingatlanpiac változatlanságát prognosztizálják. A strukturális átrendeződés folytatódik, a lakásépítés és forgalmazás dinamikája mérséklődik, az ingatlan-beruházások és az infrastrukturális fejlesztések fokozatosan, átmeneti visszaesésekkel élénkülnek. Lassú és tartós növekedés várható a lakás- és építmény-felújítási piacon, hasonlóan a nyugat-európai tendenciákhoz. A termelő beruházások ingatlanigénye mérséklődik, a közút és a vasút fejlesztése a következő években élénkül.

Az ingatlan-beruházó vállalkozások teljesítménye 2004 első kilenc hónapjában még a középmezőnyben foglalt helyet, az elmúlt év utolsó negyedévétől viszont jelentős pozícióvesztést könyvelhetnek el. 2005 első negyedévében mindössze 1,3 százalékkal emelkedett az ingatlanberuházó vállalatok teljesítménye, az év második negyedévében pedig 4,2 százalékponttal csökkent.

A piaci szereplők tevékenységének aktivitását jelző mutatók meglehetősen tág határok között változtak 2004-ben és változnak továbbra is 2005 első és második negyedévében. Az ingatlanpiaci teljesítmények a múlt évben összességében javultak, az utolsó negyedévben némi elbizonytalanodás volt érzékelhető a piacon. A 2005. második félévre vonatkozó előrejelzések hasonló tendenciát jeleznek, mint az év első felében, a piaci kereslet, a gazdálkodás és a hitelezés feltételeiben az érintettek továbbra is kismértékű romlással, illetve stagnálással számolnak. Teljesítménybővüléssel mindössze néhány kiemelten kezelt infrastrukturális szolgáltatás-csoportban lehet számítani.

2005 második félévére az ingatlan-forgalmazók csökkenő mértékű keresletet és bérlési szándékot jeleztek. A tapasztalatok szerint a lakosság továbbra is az új építésű lakásokat és az építési telkeket keresi. Leginkább a nem panel használt lakások és az új építésű lakóingatlanok forgalmában várható növekedés. A kereslet legnagyobb mértékű visszaesése az üdülőknél, nyaralóknál, üdülőtelkeknél, a használt panel lakásoknál és az önálló új házak forgalmában várható. A használt lakóingatlanok iránti vásárlási kedv a hitelezési feltételek függvényében változik, a lakáspolitikai koncepció további finomításától a mobilitás javulását várják a vállalkozók és az építtetők is. Növekedés várható a nem lakossági építési telkek, az ipari építmények, valamint a kereskedelmi és szolgáltató épületek piacán, a többi ingatlan csoportban stagnálás, helyenként keresletcsökkenés prognosztizálható.

A bérlési szándék élénkülése a külföldi befektetői csoportok és a hazai lakosság körében várható. A külföldi befektetők főleg ipari és kereskedelmi szolgáltató ingatlanokat bérelnek, a lakosság érthetően lakásokat.

A lakosság főleg a fővárosban és vonzáskörzetében, valamint a megyeszékhelyeken vásárol ingatlanokat, az üdülőövezetekben, a többi városban és a községekben az ingatlanok forgalma minimális. A nem lakossági ingatlanvásárlásnál előnyt élveznek a főváros nem zöldövezeti részein, az agglomerációban, valamint a megyeszékhelyeken lévő ingatlanok.

2005. év első negyedévében az ingatlanforgalom ismét élénkült, az ingatlan forgalmazók konjunktúra-indexe 4,5 százalékkal emelkedett az előző negyedévihez viszonyítva. 2005. második negyedévében a konjunktúra-mutató 9,2 százalékkal visszaesett, a cégek az elkövetkező időszakra csökkenő ingatlan-forgalommal számolnak.

A lakosság ingatlanpiaci konjunktúra-indexe 2005 második negyedévében 0,3 százalékponttal nőtt az előző negyedévi értékhez képest. Ez az Ecostat ingatlan-barométerének mérése, 2002 óta a második legalacsonyabb érték. Az előző időszakok előrehozott vásárlásainak negatív hatása - miként az várható volt - ebben az évben már jelentkezik, a tovább gyűrűző hatásokkal egy-két évig még számolnunk kell. A családok hitelfelvételi szándékai továbbra sem növekednek jelentősen, kevesebben kívánnak a jövőben házat vagy lakást felújítani, mint az előző két évben. A lakosság 2005-re az ingatlanok forgalmának kismértékű csökkenését valószínűsíti, ennek ellenére a várt inflációt jelentősen meghaladó árnövekedést prognosztizál.

Az ingatlan-fejlesztő cégeket ebben a negyedévben érintette negatívan a beruházások csökkenő mértéke. A legtöbb ingatlanépítés és felújítás a tervek szerint a megyeszékhelyeken és a vidéki városokban lesz. A fővárosban a korábbinál továbbra is kevesebb ingatlant építenek, ezek átlagterülete azonban nagyobb az előző évinél.

2005. második felére az ingatlan-beruházók a legtöbb befektetői csoportnál kismértékben csökkenő építési kedvet prognosztizálnak. Megítélésük szerint a befektetési hajlandóság összességében csökken. Az építési kedv lanyhul a lakások, a házak, az üdülők, a nyaralók, valamint a művelődési és oktatási, a szociális és egészségügyi, az igazgatási és irodaépületek körében.

Az önkormányzatok 2005 második félévre kismértékben növekvő volumenű beruházást, felújítást és közműfejlesztést terveznek a helyhatóságok. Az önkormányzatok ingatlan-fejlesztési indexe 3 százalékponttal növekedett, 69,7 százalékos értéket ért el.

2005 második negyedévében a vállalkozások növekvő építési hajlandóságot jeleznek. Új ingatlan építését mind a termelést, mind a raktározást segítő építményeknél jelezték. A vállalakozások ingatlanfejlesztési-indexe 6,1 százalékponttal nőtt az előző negyedévi értékhez képest. Ez egyben azt is jelzi, hogy a vállalatok már kedvezőbben ítélik meg helyzetüket, mint az év elején, amikor a rendelésállomány mutatók alacsony szinten álltak.

A következő hat hónapban az ingatlanpiac szereplői az előre jelzett inflációnál magasabb árnövekedést várnak, s a munkaerő-költségek vélelmezett növekedése is magas, ennek realitását az első öt havi tényadatok is alátámasztják. Összességében a legnagyobb mértékű árnövekedést már nem a telkeknél, hanem a tervezési díjaknál és az építési-szerelési tevékenységek árainál jelezték, amelyek átlagosan 7,2-7,2 százalékkal emelkedhetnek. Az előrejelzések szerint a telekárak 6,9, az építőanyag-árak 6,8 százalékkal emelkednek, a munkaerő-költségek 6,5 százalékkal haladhatják meg a múlt évi szintet.

A kész ingatlanok csoportjában - az előző negyedévi 6-15 százalékos átlagos árnövekedéssel szemben - ez év második negyedévében ennél alacsonyabb, 5,2-7,1 százalékos árnövekedést prognosztizálnak az ingatlanforgalmazó cégek. Legjobban az új építésű ingatlanok árai nőnek, az új lakóépületek (7,1%), az új logisztikai ingatlanok (6,9%) és az új kereskedelmi (6,8%) és az új ipari építmények (6,1%) eladási ára növekedhet Az "A" kategóriás irodák várhatóan 5,8, a "B" kategóriásak 6 százalékkal kerülnek majd többe. A használt kereskedelmi építmények 5,8, a használt ipari építmények 4,6, és a használt logisztikai ingatlanok árai várhatóan 4,4 százalékkal nőnek ez évben.

 A múlt év végi vélemények szerint a bérleti díjak igen széles sávban változtak, akkor 4-11 százalékos bérleti díj növekedést prognosztizáltak a befektetők. A 2005. év második negyedévében a vállalkozók már jóval keskenyebb sávban - 3,3-7 százalékos tartományban - becsülték a bérleti díjak növekedését. A legnagyobb mértékű bérleti-díj emelkedést a használt (7%) és az új lakóépületek (6,1%), az új kereskedelmi építmények (5,9%) és az új logisztikai ingatlanok (6,3%) körében várják. Magas a bérleti díj várható növekedése az új ipari építményeknél (6,5%). A használt logisztikai ingatlanoknál (4%) és a használt kereskedelmi építményeknél (3,8%) az árnövekedés várható üteme mérsékeltebb. A használt ipari építmények (3,3%) és a "B" kategóriás irodák (3,7%) bérleti díjai az infláció mértékének megfelelően nőnek ebben az évben. A bérleti díjak csökkenése kedvezőtlenül hathat az ingatlanfejlesztő cégek beruházásaira, viszont elősegítheti a vállalkozások bérlési szándékának növekedését.