Az informatika alkalmazásának gyakorlata a magyar kormányzati működés harmonizációja és modernizációja szempontjából.

I. (…)
A kormányzati munka korszerűsítéséhez kapcsolódva, felismerve az informatika stratégiai jelentőségét, a Magyar Kormány a koordinált, célirányos fejlődés biztosítására már 1991-ben létrehozott egy Informatikai Tárcaközi Bizottságot (ITB), illetve a Miniszterelnöki Hivatalon belül ennek operatív munkaszervét. (…)

A stratégiával összhangban folyamatosan készültek ajánlások, amelyekből jelenleg 18 van érvényben az informatikai alkalmazások teljes életciklusát lefedő tevékenységekre. Az ajánlások kiadása mellett az Informatikai Tárcaközi Bizottság számos fejlesztési projekt megvalósítását irányítja, koordinálja. Jelentős eredmény volt az európai szabványon alapuló kormányzati üzenetkezelő rendszer létrehozása 1995-ben, majd ennek folyamatos továbbfejlesztése. A projektek finanszírozása és a kormányzati üzenetkezelő rendszer működtetése a központi költségvetésben biztosított forrásokból történik.

A legutóbbi időszakban olyan összkormányzati célkitűzésű projektek indítása került előtérbe, amelyek a kormányzati működés harmonizációja és modernizációja szempontjából elsőrendű jentőséggel bírnak. Ezek között kell említeni a kormányzati irat-nyilvántartó informatikai rendszer létrehozására 1999-ben indított projektet, amely az iratnyilvántartást, a dokumentumkezelést és a munkafolyamat követést is magában foglalja. (…)

II.
Az 1998. évi választások után a Miniszterelnöki Hivatal kormányzati szerepe a korábbinál magasabb szintre került. A Hivatal foglalkozik a kormányzati tevékenység irányításával és koordinációjával, készíti az átfogó kormányzati stratégiai terveket, látja el a közigazgatás-politikai feladatokat és vesz részt a kiemelten fontos kormányzati informatikai – és ezen belül a távközlési – feladatok tervezésében és ellátásában(…)

1. Az államigazgatási informatika koordinációjának továbbfejlesztése
A megváltozott szerephez igazodóan 1999-ben a Kormány elfogadott egy határozatot az államigazgatási informatika koordinációjának továbbfejlesztéséről(…)

A határozat külön pontban írja elő, hogy a közigazgatási feladatok végrehajtásának tervezésénél biztosítani kell az informatikai háttér kialakításához és működtetéséhez szükséges forrásokat is, és azokat együtt kell tervezni a folyamatokra fordítható keretekkel a végrehajtásért felelős tárcáknál. Ennek részeként a pénzügyi előirányzatok felhasználásának szabályozásával biztosítani kell az informatikai tárgyú felhasználások lehetőségét
A határozat mindezeken túlmenően részletesen felsorolta a MeH-t vezető miniszter, valamint az újjászervezett Informatikai Tárcaközi Bizottság feladatait az államigazgatási informatika koordinációjában. Ennek lényege az, hogy az ITB látja el az előkészítési, javaslattételi, véleményezési feladatokat, a MeH-t vezető miniszter felelőssége pedig a jelentős szabályozások Kormány elé vitele, a végrehajtás felügyelete, a kormányzati informatikai stratégiai tervezés koordinálása, a kormányzati hálózat működtetése, a nemzetközi kormányzati informatikai fórumokon való képviselet, a kormányzati adatgazdálkodás megszervezése stb.

A Kormány határozatának elfogadása után megkezdődött az ITB működési szabályzatának (ügyrendjének) felülvizsgálata is. Az új szabályzat a korábbiaktól eltérően azt is tartalmazza, hogy a kormányzati informatika céljaira rendelkezésre álló központi célelőirányzatot milyen alapelvek szerint kell a koordináció javítását célzó projektekre fordítani. (…)

2. Nemzetközi kapcsolatok
A kormányzati informatika koordinációjának fontos területe a témakör nemzetközi kapcsolatrendszerének biztosítása, amellyel mint a MeH feladatával, szintén foglalkozott a határozat. (…)
• ISF – Information Society Forum (az Európai Információs Társadalom Fóruma), amelyben a tagországok és jelöltek informatikai stratégiái kerülnek egyeztetésre
• OECD ICCP (Committee for Information Computers and Communication Policy) a szervezet informatikával foglalkozó bizottsága és ennek munkacsoportjai
• ICA (International Council for Information Technology in Government Administration) a kormányzati informatika koordinálásával foglalkozó intézményeket összefogó nemzetközi szervezet
• EEMA (European Electronic Massaging Association) az elektronikus üzenetkezelés európai szervezete

Az EU-csatlakozás küszöbén különösen nagy jelentősége van az EU országok kormányainak nemzetközi projektjeibe való bekapcsolódásnak. A MeH több ilyen nemzetközi projektben is részt vett 1999-ben:
• IDA (Interchange of Data between Administrations) EU projekt, amely az európai közigazgatások adminisztratív adatainak telematikai hálózatokon való cseréjével kapcsolatos
• G8 Government On-Line, amely főleg az elektronikus kormányzati módszerekkel kapcsolatos kezdeményezések nemzetközi projekt-szervezete
„Európai Térinformatikai Metaadat-Infrastruktúra” (ESMI)
„Közigazgatási határadatok szolgáltatása a közép- és kelet-európai országokban” (ABDS for CEEC)
„Hiperspektrális légi távérzékelési adatok korszerű kiértékelése” (UNDP projekt)

3. Stratégiák és projektek
A kormányzati informatika fejlesztése szorosan kapcsolódik az Információs Társadalom létrehozásával kapcsolatos kormányzati feladatokhoz. Ezeket a feladatokat foglalja össze a „Magyar Válasz az Információs Társadalom kihívásaira” c. stratégiai tanulmány (…)

Elkészült a kormányzati EDI (Elektronikus Adatcsere) stratégia, amelyet az ITB 1999. június 25-én elfogadott. Felméri a magyarországi kormányzati EDI alkalmazások jelenlegi helyzetét és az EDI közigazgatási felhasználásának jövőbeni lehetőségeit. Javaslatokat tesz azokra a fejlesztési irányokra és konkrét projektekre, amelyek a hazai kormányzati informatika fejlődését támogatják az egyes informatikai rendszerek kapcsolatának biztonságosabb, gyorsabb és pontosabb megteremtésével.

Az ITB által támogatott projektek között a kiemelt jelentőségűeket közvetlenül a MEH irányítja, míg más tárcaközi jelentőségű projekteket a MEH felügyelete mellett más intézmények menedzselnek. Alábbiakban az előbbi típushoz tartozó projekteket ismertetjük.

• A közigazgatás hatékonyságában a dokumentumok gyors, pontos kezelése, az információvesztés elleni védelem, a hitelesség biztosítása meghatározó jelentőségű. Ezt felismerve az Informatikai Tárcaközi Bizottság 1999 januárjában egy Kormányzati irat-nyilvántartó informatikai rendszer kidolgozására projektet indított. (…) 2000 januárjában megkezdődött a rendszer fokozatos bevezetése.
• Az államigazgatás adatai közül kiemelkedően költségesek a térinformatikai adatok, digitális térképek, melyeket kiterjedten használják a földügyi igazgatástól kezdve a vízgazdálkodáson, környezetvédelmen át a honvédségig számos területen. (…) A METATÉR 1999 közepe óta kísérleti üzemben működik (a www.metater.gov.hu címen érhető el), és már mintegy 5000 „tétel" található meg benne. (…)
• A METATÉR tapasztalatait felhasználva az ITB megkezdte egy teljesen általános, nemcsak térinformatikai adatokra kiterjedő közigazgatási adatvagyon-kataszter létrehozását, melynek neve KIKERES. Ennek alapelvei megegyeznek a METATÉR-ével, de annál még korszerűbb, sokkal kiterjedtebb és összetettebb rendszer lesz (…)
• 1998-ban az ITB támogatásával és a MeH koordinációjával korszerű, ún. „egyablakos” informatikai rendszerek jöttek létre meg az egyéni és társas vállalkozások bejegyzésére. Annak érdekében hogy ezen kísérletek tanulságait le lehessen vonni további, a „szolgáltató állam" korszerű modelljét megvalósító rendszerek létrehozásához, a MeH 1999-ben elvégeztette a már működő rendszerek átvilágítását. (…)

III.
A magyar kormányzat elismerve az államigazgatási informatika koordinációjában és fejlesztésében elért eddigi eredményeket, úgy értékelte, hogy az Információs Társadalom mielőbbi kialakításával kapcsolatos többi szerteágazó feladat a külföldi példáknak megfelelően is magasabb szintű koordinációt és erőforrás koncentrációt igényel. (…) Eddig az említett feladatok elvégzésében a MEH-en kívül több intézmény is közreműködött, az előző kormányzati ciklusban pedig e célból egy magas szintű kormánybizottságot is létrehoztak, amely azonban sikertelen kísérletnek bizonyult a kérdéskör összefogására. Az új koncepció jegyében az utóbbi időszakban a következő intézkedések történtek.

1. Kormányrendelet az Információs Társadalom megvalósításával összefüggő feladatokról és az Informatikai és Távközlési kormánybiztos kinevezéséről
Az összehangoltabb tevékenység szükségességén felül, a távközlés és az informatika fokozódó konvergenciáját is felismerve, a 2000. év elején a kormány úgy döntött, hogy a Közlekedési, Hírközlési Vízügyi minisztérium hírközléssel és a távközlés szabályozásával kapcsolatos feladatköre is a Miniszterelnöki Hivatalba kerüljön. Ezzel egyidejűleg egy új kormányrendelettel rendelkezett arról, hogy a Miniszterelnöki Hivatalon belül ki kell nevezni egy, közvetlenül a Hivatalt vezető miniszter alárendeltségében működő Informatikai és Távközlési Kormánybiztost. A Kormánybiztos az Információs Társadalommal kapcsolatosan többek között a következő feladatokért felelős:
• az Információs Társadalom egységes kormányzati stratégiájának kidolgoztatása és az ebből eredő feladatok végrehajtásának irányítása
• az Európai Unió követelményeinek és az OECD ajánlásainak megfelelően az informatika széleskörű alkalmazása jogi és szabályozási hátterének megteremtése
• az Információs Társadalommal összefüggő kérdésekben az egységes kormányzati tájékoztatási politika megvalósítása
• egyenlő feltételek biztosítása az állampolgároknak az Információs Társadalom vívmányaiból való részesedésre (beleértve a kultúra, oktatás, egészségügy kérdéseit)
• a közigazgatás működésének informatikára alapozott újraszervezése (reengineering)
• a központi és önkormányzati intézmények között koordináció elősegítése
• a gazdaság és a civil társadalom fokozottabb szerepvállalásához egy egyértelmű szabályrendszer, valamint a közigazgatásból kiadható (outsourcing) feladatok meghatározása, az elektronikus kereskedelem elterjedésének elősegítése
• az Információs Társadalom kialakulási folyamatának monitorozása, a szükséges beavatkozások kezdeményezése
• a magyar érdekek képviselete nemzetközi szinten az Információs Társadalom kérdéseiben különös tekintettel az Európai Unió és az OECD kezdeményezéseire
• az új információs technológiák által okozott veszélyeket elfogadható szintre csökkentő biztonságpolitika kialakítása.

Az átszervezett Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumnak a Miniszterelnöki Hivatalba átadott feladataiból a Kormánybiztos veszi át a felelősséget az érdekelt miniszterekkel együttműködve a hírközlés politika kidolgozásáért és a frekvencia gazdálkodás összehangolásáért.

A Kormánybiztos feladatainak teljesítésében a Miniszterelnöki Hivatalban létrehozott 80 fős Kormánybiztosi Hivatalra támaszkodik, amely három főcsoportból (Információs Társadalom, Szabályozás politika, Elektronikus kormányzat) áll.

2. Kormányhatározat az elektronikus közbeszerzés rendszerének koncepciójáról és a kapcsolódó intézkedésekről
Ez év júniusában a magyar kormány határozatot hozott egy elektronikus közbeszerzési rendszer koncepciójának kialakításáról és a rendszer megvalósításának feladatairól. A koncepció legfontosabb elemei szerint az elektronikus közbeszerzési rendszerben
• érvényesíteni kell a közbeszerzési eljárások alapelveit – a nyilvánosságot, a verseny tisztaságát, a szállítók esélyegyenlőségét és a külföldi székhelyű szervezetekkel való nemzeti elbánást
• a dokumentumokat elektronikus úton kell meghirdetni, illetve továbbítani úgy, hogy a rendszerben résztvevők elismerjék a továbbított iratok hitelességét és a működtető szavatolja a rendszer megfelelő biztonságát
• a szerződéskötés és a kifizetés is elektronikus úton történjen
• csak az olyan szállítók szerepelhetnek, akik, miután teljesítették az előírt alkalmassági követelményeket, felkerültek a megfelelő szállítói névjegyzékre
• mind az egyszerűsített eljárás mind pedig a felhívásos eljárás alkalmazható.

Az elektronikus közbeszerzési rendszer informatikai rendszerét úgy kell kialakítani, hogy továbbfejleszthető legyen a közbeszerzésekkel kapcsolatos hirdetmények közzétételére és informatikai szolgáltatások és termékek esetében pedig egyszerűsített eljárások lefolytatására úgy, hogy az eljárásokban elektronikus iratokat és digitális aláírást lehessen használni.

Az elektronikus közbeszerzési rendszer fokozatosan kerül megvalósítására a 2001. év folyamán.

1. Az elektronikus aláírás elfogadásának törvényi előkészítése
Magyarország fejlett gazdaságokhoz való felzárkózásának és az Európai Unióhoz való csatlakozásának egyik fontos feltétele magyar gazdaság versenyképességének megőrzése, illetve növelése, amely hosszú távon nem képzelhető el az elektronikus üzleti kapcsolatok elterjedése nélkül. Az elektronikus üzletvitel fejlődéséhez elengedhetetlen a hitelesség, letagadhatatlanság és sértetlenség biztosítása nyílt hálózati kommunikációs technológiák használata esetén. Ez azt jelenti, hogy az egymástól térben és időben különböző helyen lévő partnerek közötti üzenetváltások megbízhatóak legyenek, és az elektronikus úton történő ajánlatok, jognyilatkozatok, szerződések és egyéb joghatás kiváltására alkalmas emberi magatartások érvényesíthetősége megalapozott legyen. Ezt biztosítja az elektronikus aláírás alkalmazása. (…)

2. A magyar kormányzat internetes portáljának kialakítása
Az elektronikus kormányzás egyik alapvető eszközeként kezelik világszerte az egységes kormányzati portálokon keresztül a polgároknak nyújtott szolgáltatásokat. A magyar kormányzati Internetes portál megújítása is napirendre került miután az Informatikai Tárcaközi Bizottság a közelmúltban határozott erről (pusztán információk elérésére szolgáló Internetes honlapok a központi kormányzat és intézményei részéről is már jó ideje működnek). (…)