Ennek megfelelően szinte eltűnt a kamatcsökkentési optimizmus, sőt megjelentek az első kamatemelésre vonatkozó jóslatok. A piaci atmoszféra borusabbá válását jelzi, hogy az új konszenzus szerint az államháztartás majd egyötödével túllépheti idén a tervezett hiányt. A gazdasági növekedési várakozások azonban majdnem változatlanok maradtak, és továbbra is at mutatják, hogy az elemzők szerint a lassulás elért mélypontja közelére, és a gazdaság hamarosan még nagyobb sebességi fokozatra kapcsol.


Az inflációs várakozások idén folyamatosan, de lassan emelkedtek, ahogy a világgazdaságban egyre több jel utalt a recesszióból való kilábalásra, és az olajár emelkedett. A várakozások azonban mindvégig belül maradtak az MNB célsávjain (3.5-5.5 % decemberre és 2.5-4.5 % a jövő év utolsó hónapjára) – egészen májusig.

A múlt héten az MNB az elmúlt évek legszigorúbb közleményében figyelmeztetett az importált áremelkedések és a gyors hazai béremelkedés infláció-gerjesztő veszélyeire, sőt a monetáris feltételek esetleges szigorítását is kilátásba helyezte. Az MNB 2000 vége óta nem emelt kamatot, sőt irányadó kéthetes betéti kamata azóta 325 bázisponttal 8.5 %-ra csökkent, követve a magyar infláció és piaci kamatok közeledését az EU-ban megszokott alacsony szintekhez. Az MNB figyelmeztetése után olajat jelentett a tűzre a kedden közölt áprilisi inflációs adat: 6.1 %, ami magasan az 5.7 %-os piaci konszenzus felett volt, és megtörte az egyéves csökkenési trendet.

Az állampapírpiaci árak az elmúlt két hétben meredeken estek, az elemzők pedig 30 bázisponttal 5.68 %-ra emelték a decemberi inflációra vonatkozó konszenzust. Jellemző, hogy az egy hónappal ezelőtti konszenzus szintjén most a legoptimistább jóslatok helyezkednek el. Az MNB fő inflációs célsávja, a 2003 végi tetejét, 4.5 %-ot valamivel kisebb mértékben haladja meg a 4.58 %-os piaci konszenzus, de felette van. Igaz, az előrejelzések szóródási sávjának közepe, 4.45 %, még belül van a sávon.

Az inflációs kilátások romlásával párhuzamosan természetszerűen a kamatvárakozások is pesszimistábbak lettek. A szemek most a jegybankra szegeződnek. Az elmúlt hónapok rövidtávú kamatcsökkentési várakozásai felszívódtak: Tizenhárom elemzőből már csak egy vár egy apró, 25 bázispontos kamatcsökkentést a jegybanktól a következő hetekre. Ugyanakkor megjelentek az első vélemények, hogy az inflációs nyomás emelkedése közepette a jegybank az elmúlt hónapok inflcáiócsökkenései ellenére sem tartja a jelenlegi szintet elég szigorúnak, és 25 bázisponttal emelheti kamatait. Két elemző jutott erre a következtetésre, és egyikük szerint a kamatemelés már a Monetáris Tanács keddi ülésén bekövetkezik.

A túlnyomó többség szerint azonban június végéig az MNB már nem változtat kamatain, további adatokra várva, amelyek segíthetnek az inflációs pálya előrejelzésében. A konszenzus előrejelzés alapján még lehet helye idén egy apró, 25 bázispontos kamatcsökkentésnek. Korábban az elemzők 50-75 bázispontot vetítettek előre. A kamatcsökkentések várható mértéke kulcsfontosságú a külföldi állampapír befektetők számára, hiszen ezek árfolyamemelkedést, így nagyobb profitot hoznak.

Külső környezet, költségvetési hiány
Az Európai Központi Bank (ECB) a következő hetekben az európai elemzők várakozásai szerint még nem fordít eddigi kamatcsökkentési politikáján – bár a harmadik negyedévben emelheti kamatait -, így az európai kamatszint a közeljövőben várhatóan még nem nyújt iránymutatást az MNB-nek.
Az EU kedden kibocsátott első részletes elemzése a tagjelöltek költségvetéseiről ugyanakkor a középtávra azt ajánlja, hogy a leendő tagok költségvetési politikája inkább a tartós gazdasági növekedésre koncentráljon, és ne a sietős hiánylefaragásra. Elemzők szerint mindezzel az EU Bizottsága megerősítette az ECB korábbi jelzéseit, hogy a tagjelölteknek az EU-csatlakozás után nem célszerű rohanniuk az eurozónába, ahol tagsági követelmény az alacsony költségvetési hiány és infláció.
Elemzők ugyanakkor óvtak, hogy a tagjelöltek kormányai a költekezésre való felszólításnak vegyék az EU javaslatát. A legtöbb tagjelölt költségvetése ugyanis a hosszú távú növekedés fenntartása érdekében jelentős restrukturálásra szorul a reformok és fejlesztések javára, és a magasabban maradó hiánynak ezeken a területeken kell több levegőt hagynia - mondták az elemzők
Az MNB az inflációs nyomás emelkedésének okai közt a lazuló költségvetési politikát is megjelölte. A felmérésben az elemzők jelentősen növelték előrejelzéseiket az államháztartási hiány idei mértékére. A konszenzus 60 milliárd forinttal nőtt, 598 milliárd forintra, ami csaknem 20 %-kal haladná meg az 505 milliárd forintos költségvetési előirányzatot. Májusban a konszenzus szerint a hiány elérheti a 357 milliárd forintot, meghaladva az egész éves cél 70 %-át.

Csökkenő felértékelési nyomás
Bár a gazdasági növekedés a konszenzus szerint az idei első negyedévre előrejelzett 3.1 %-ról 2003-ra 4.4 %-ra gyorsul, az inflációs környezet borusabbá válása közepette számos elemző szerint csökkenhet a forintra korábban nehezedő felértékelődési nyomás és sávszélesítési spekuláció.
Az új átlagelőrelzés szerint a forint a jövő év végéig sem közelíti meg jobban a 30 százalék széles lebegtetési sáv szélét 2.5 százalékpontnál.
A nemzeti fizetőeszköz, amely jelenleg 245 körüli szinten forog az euro ellen, a konszenzusok szerint a félév végéig 244-es szint köré erősödhet, az év végén 243.19 körül áll majd, a jövő év végére pedig 240.36-ra emelkedik. A két utóbbi előrejelzés 130, illetve 95 fillérrel gyengébb szintet feltételez, mint amit az elemzői konszenzus egy hónapja vetített előre. Ez természetesen reál értelemben a forint további, bár lassabb felértékelődését jelenti, hiszen a magyar inflációs szint a várakozások szerint idén is, jövőre is jelentősen az EU 2 % körül mozgó átlaga felett marad.