Földbe süllyesztett óriás építmény lesz, fölötte parkkal, zöld növényekkel, bokrokkal. Csepel szigetének északi csücske azonban ma még nem kínál semmilyen érdekességet. Ám oda vonzza majd a tekinteteket még a Gellért hegyről is alig egy évtized múlva a toronyházak sokasága, s mindaz, amivel a főváros XXI. kerülete a XXI. század legelején gazdagszik. Az épületek voltaképpen a hozadékai Közép-Európa most kezdődő legnagyobb környezetvédelmi beruházásának – annak a földbe süllyesztett óriás építménynek, amelyik Budapest szennyvize zömének tisztítását hivatott ellátni. A program szerint 2008-2009-re el is készülnek a munkával.

A csepeli fejlesztés rögtön kérdést fogalmaztat meg, azt, hogyan is jut el a főváros déli kerületébe az a hatalmas mennyiségű anyag, amely eddig szinte szűretlenül jutott be a Dunába? Nos hatalmas csőrendszeren, szivattyúk, átemelők segítségével. Az „útvonal” sem magától értetődő. A szennyvíz igen nagy része az óbudai Zsigmond téri jelenlegi átemelő létesítménytől „indul”. A „csepeli” beruházás itt kezdődik, a csőrendszert innen megy a Duna vonalát követve, a folyó alatt átvezetve a XXI. kerületig. Hasonló történik a túlsó oldalon is, a pesti oldal szennyvizét a ferencvárosi átemelőből nem a Dunába, hanem a Csepelig lefektetendő csőrendszerbe engedik be. Az építés két legfőbb gazdája, az állam és a Fővárosi Önkormányzat gyakorlatilag azzal a protokolláris aktussal indította el a munkálatokat, hogy a kormányfő és a főpolgármester látogatást tett a XXI. kerületi munkálatok színhelyén. A fejlesztés költségei, melyben az Európai Unió forrásai is megjelennek, meghaladják a 100 milliárd forintot. A körülbelül 200 hektárnyi, korábban Mahart tulajdonú terület mellett ugyancsak 200 hektáron elkezdődhet egy másik beruházás is, nem függetlenül a szennyvíztisztító projekttől. Itt azonban piaci alapú ingatlanfejlesztés kezdődhet el, toronyházak épülnek például. A főváros városszerkezete itt visel el felhőkarcolókat, bár a 2001. szeptember 11-i New York-i tragédia óvatosságra intette a tervezőket. A sziget csücskén Budapest legújabb közparkját is kialakítják, a Városliget funkció azonban a XXI. századi igényeket elégíti majd ki. Az már eldőlt, hogy a Mahart privatizációja, illetve a Szabadkikötő infrastruktúrájának nagy léptékű fejlesztése szintén összekapcsolódik a szennyvíztisztító építésével. Egyelőre azt még nem tudni, hogy pénzügyi, avagy ingatlanfejlesztői jellegű privatizációt kezdeményez az állam, ám annak már híre kelt, hogy Demján Sándor vállalkozásai szemet vetettek a Mahartra, a Szabadkikötőre.

A központi szennyvíztisztító Budapest nagy részét kiszolgálja majd, de magát Csepelt nem. Geológiai magyarázata van annak, hogy az építménytől délre eső településről miért nem vezethető ide a zagy. Éppen ezért – tudtuk meg a XXI. kerület alpolgármesterétől, Orosz Ferenctől – Csepelről, az ottani csatornákból ugyancsak a Duna alatt csövön juttatják át a szennyvizet a budai oldalra, az Érd térségében lévő dél-budai regionális szennyvíztisztítóba. Ez a környezetvédelmi beruházás szinte párhuzamosan valósul meg az észak-budai, illetve ferencvárosi létesítmények, s a központi szennyvíztisztító építésével. Teljesülhet tehát a kerület sok évtizedes álma, az, hogy Királyerdő, a homokos-domos, 25 ezer embernek otthont adó városrész csatornát kapjon. Csepelen egyébiránt 70 kilométernyi közcsatornát kell építeni, ennek a 80 százalékát Királyerdőn. A beruházás 6,5 milliárd forintot igényel, s a helyhatóság tervei szerint még az évtized vége előtt megvalósulhat a munka.

A központi szennyvíztisztító építése – idővel pedig működtetése – megköveteli, hogy a közlekedési infrastruktúrát is fejlesszék. A XXI. kerület alpolgármestere az útépítési programot úgy is értékeli, hogy a nagyberuházás hozadékaként végre elkészül a csepeli városközpontot tehermentesítő 3,2 kilométer hosszú, 2x2 sávos elkerülő út 2006 június 30-ig. Míg ezt a beruházást a Fővárosi Önkormányzat finanszírozza, addig a Csepelt, mint várost elkerülő teherforgalmi utat alapvetően helyi forrásokból építtetik meg. Ez utóbbi 4,7 kilométer hosszú lesz, s a Csepel Művek területén vezet keresztül. Ugyancsak kapcsolt része a szennyvíztisztító telepnek, a logisztikai fejlesztésként elkönyvelt szabadkikötői infrastruktúra-bővítésnek, s a felhőkarcolós beruházásnak az Albertfalva és Csepel közötti híd és út építése. A dunai átkelő – az állam és a Fővárosi Önkormányzat pénzén valósul meg - gyakorlatilag a három XXI. kerületi projekt kellős közepébe fut bele.

Az utakra más, sokkal prózaibb okokból is szükség van. A szennyvizet voltaképpen láthatatlanul szállítják a központi tisztítóhoz, ám a végeredményt elviteléről is gondoskodni illik. A XXI. kerületi alpolgármestertől, Orosz Ferenctől a Piac&Profit megtudta, a zagynak már „helye van”, a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. XVIII. kerületi Cséry-telepi üzemébe naponta fuvarozzák majd az anyagot. Ott – ugyancsak a szennyvíztisztító projekt részeként – úgynevezett kezelő telepet építenek fel. Számítások szerint naponta 15-20 kamionnyi biológiailag, hőkezeléssel tisztított iszapot kell átszállítani a Cséry-telepre, ahol már „csak” hasznosítható komposzt anyagot kell készíteni belőle.