Az elemzők megállapították, hogy az 1945 előtt épült házak esetében hozzávetőleg évi 250 ezer-1,5 millió forint, az 1946 és 1980 közöttieknél 205 ezer-1,6 millió forint, az 1981 és 1990 között épült házaknál 190 ezer-1,2 millió forint közötti összeget lehet megspórolni évente a korszerűsítéssel.
„Az energiahatékonyság javulását központilag is számos elem segítheti: a szabályozói intézkedések, például a tavaly év végén szigorodott épületenergetikai rendelet, a támogatások, valamint a kedvező hitelfelvételi lehetőségek. Bár az elmúlt években több programot is meghirdettek a lakásállomány korszerűsítésére, ezek csak a lakóingatlanok töredékét érintették, és nem feltétlenül párosultak energetikai célokkal. Ezeket a kritériumokat az Otthonfelújítási program most együtt teljesíti. A program ugyanakkor nemcsak a lakásállományban fejtheti ki jótékony hatását, hanem a gazdaságot is élénkítheti, hiszen nagy megrendelési volument jelenthet az építőiparnak, elsősorban a KKV-szektornak” – emelte ki Dr. Nagy Gyula, az MBH Jelzálogbank vezérigazgatója.
Az MBH Bank saját otthonteremtési ökoszisztémával támogatja az otthonfelújítási programot
Az MBH Bank április 30-án írt alá szerződést a Magyar Fejlesztési Bankkal, amelyben arról állapodtak meg, hogy a 2021–2027-es uniós fejlesztési ciklus lakossági hitelprogramjait elérhetővé teszik az MFB Pont Plusz lakossági hálózatukon keresztül. A hitelintézet a 154 bankfiókból álló, országos lefedettségű MFB Pont Plusz hálózatában július 1-től fogadja a lakosság Otthonfelújítási program kapcsán benyújtott pályázatait.
