A legrosszabb helyzetben az 1961 előtt épült családi házak vannak. Egy 100 négyzetméteres régi ház évente mintegy 40 ezer kilowattórát igényel. Egy 2016 után épült, ugyanekkora házban ez csak 12 ezer kilowattóra. A régi házak tehát több mint háromszor annyi energiát igényelnek.

A Wekerle+ program legalább 30 százalékos megtakarítást ír elő. Egy régi, 100 négyzetméteres háznál az elvárt megtakarítás közel 12 ezer kilowattóra. Ennyi energiát egy átlagos társasházi lakás egész évben felhasznál. A kistelepüléseken ezért különösen sok múlik a felújításon. A 200 főnél kisebb falvakban ugyanis négyzetméterenként 411, Budapesten 259 kilowattóra a családi házak átlagos energiaigénye.

Nagy lehet a kereslet a felújítási támogatás iránt

A szakember szerint a piaci hatás azon is múlik, hányan tudnak élni a lehetőséggel. A legrosszabb energetikai besorolásba tartozó ingatlanok száma eléri az 1,3 milliót, így várhatóan nagy lesz a kereslet a felújítási támogatás iránt.

„Az energetikai korszerűsítés nemcsak a rezsit csökkenti, hanem az ingatlan piaci értékét is növelheti. Egy felújítandó lakásnál a vevőnek a beruházás költségét is mérlegelnie kell. Az állami támogatás ezt a terhet érdemben csökkentheti. Az értéknövekedés ugyanakkor a kiinduló állapottól és az elért műszaki eredménytől is függ” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Hozzátette: „A legrosszabb állapotú otthonok kapják a legnagyobb, 50 százalékos támogatást. Ez jó irány, mert ott lehet elérni a legnagyobb energetikai megtakarítást. Érdemes lehet a vevők részéről a lakásvásárlást és a felújítást egyszerre megtervezni. Így egy olcsóbb, felújítandó lakás valódi belépési út lehetne az első vásárlóknak is.”