Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az Európai Unióból, majd 11 havi átmeneti időszak után az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is kilépett. Az akkori konzervatív párti brit kormány ugyanis nem kívánta teljesíteni azokat a feltételeket – mindenekelőtt az EU-állampolgárok szabad nagy-britanniai letelepedésének és munkavállalásának jogát –, amelyek e két integrációs szerveződéshez elválaszthatatlanul kötődnek.
A tavaly júliusi parlamenti választások óta hivatalban lévő munkáspárti kormány sem kívánja visszaléptetni Nagy-Britanniát az Európai Unióba, sem az EU egységes belső piacára és vámuniójába, de Keir Starmer miniszterelnök többször kijelentette, hogy sokkal szorosabbra akarja vonni az unióhoz fűződő kapcsolatokat.
Az Európai Bizottság ugyanakkor több ízben jelezte, hogy az érdemi közeledés egyik kulcsfontosságú elemének tartaná a 18-30 év közötti uniós és brit állampolgárok kölcsönös és megkötések nélküli utazási, letelepedési, tanulási és munkavállalási lehetőségének megteremtését.
A Downing Street által a hétfői londoni kétoldalú csúcstalálkozóról kiadott tájékoztatásból egyértelműen kiderül, hogy az ebben a kérdésben fennálló nézetkülönbségeket egyelőre nem sikerült teljes áthidalni, de a felek további tárgyalásokról állapodtak meg. Megállapodás született ugyanakkor az élelmiszer- és italféleségek kölcsönös kereskedelmét akadályozó, a határátkelőhelyeken rendszeresen hosszas kamionsorokat okozó bürokratikus kötelezettségek enyhítéséről.
