Hasonlóan idejétmúlt szabály figyelhető meg a személyi jövedelemadó rendszerében is. A törvény alapján nem kell adót fizetni, ha az ingó vagyontárgyak (pl. használt TV, hűtőgép, kanapé, gyerek kinőtt ruhái stb.) átruházásából származó bevétel éves szinten nem haladja meg a 600.000 forintot. Ez az értékhatár 2012 óta változatlan, azaz az adómentesen átadható ingóságok reálértéke drasztikusan csökkent.
Bár nem közvetlenül adózási témakör, mégis érdemes megemlíteni a Büntető Törvénykönyvben meghatározott bűncselekményi értékhatárok rendszerét, amely 2013 júliusa óta nem változott érdemben. Míg a Btk. hatálybalépésekor egy „első generációs” iPhone-t a magyar piacon akár 40-50 ezer forintért is be lehetett szerezni, addig a legutóbb megjelenő iPhone ára 250 ezer forint és 400 ezer forint között alakult. Vagyis egy ilyen telefon ellopása korábban csak szabálysértésnek minősült, addig ma a Btk. alapján bűncselekménynek minősül és akár végrehajtandó szabadságvesztéssel büntetendő.
Összegzés
„Az infláció nemcsak a mindennapi kiadásainkat növeli, hanem az adóterhelést is átrendezi. Mivel az egyes adók inflációkövetése gyökeresen eltér egymástól, ezáltal az adórendszer egyre jobban eltorzul: bizonyos tételek észrevétlenül nőnek, míg mások reálértéke kiüresedik. Ennek a rendbehozatala egy újabb megoldandó feladat lehet az új pénzügyi kormányzat számára” – zárja Barta Péter.
