A valorizáció ma már több adónemnél is megjelent, így például a regisztrációs adónál, a gépjárműadónál, a cégautóadónál, a gépjárművek megvásárlása esetén fizetendő vagyonszerzési illetéknél, valamint az építmény- és telekadónál is.

A rendszer előnye, hogy nincs szükség minden évben külön törvénymódosításra ahhoz, hogy az adómértékek kövessék a gazdasági változásokat. Ugyanakkor jogbiztonsági szempontból felvethet kérdéseket, hogy az adózóknak sok esetben maguknak kell kiszámítaniuk az aktuális összeget, hiszen a ténylegesen fizetendő adó mértékét a jogszabály nem határozza meg. Ez növeli a hibás kalkuláció és a téves adóbevallás kockázatát. Ezt a bizonytalanságot igyekszik csökkenteni a NAV azzal, hogy egyes adónemek esetében évente közzéteszi a honlapján az aktuálisan alkalmazandó valorizált adómértékeket.

Az alkalmanként növelt adómértékek és adózási keretek

Számos olyan adónemünk is létezik, amelynek mértékét, alapját vagy az adófizetésre kötelezettek körét a jogalkotó tendenciózusan, de mindig egyedi jogszabálymódosítással növelte az elmúlt években.

A jövedéki adó mértékét például 2022 óta több alkalommal is emelték. Ez különösen az energiatermékeket, az alkoholtermékeket és a dohánygyártmányokat érintette érzékenyen. Például míg 2021-ben a 95-ös benzin után literenként 120 forint jövedéki adót kellett fizetni, addig 2024-ben már minimum 152 forintot. Cigaretta esetén 2022-ben dobozonként kb. 280-300 forint körül alakult az adóteher, 2024-ben viszont már 400-500 forint körül. Ráadásul a jövedéki adó emelésének multiplikátor hatása is van, mivel, ha egy terméken nő a jövedéki adó mértéke, akkor nő a termék után fizetendő áfa is, mivel az áfa alapjába a jövedéki adó is beletartozik. Így egyetlen adóemelés valójában két csatornán keresztül növeli az állam bevételeit. Továbbá a jövedéki adóban is bevezették nemrég a fentebb említett valorizációs rendszert.