A kedvezményes határ a korábban is közölt -átlagosnak tartott- áram 210 KWh/hó, illetve a gáznál a 144 m³/hó. Németh Szilárd, a rezsicsökkentésért felelős kormánybiztos Tusnádfürdőn tartott rendkívüli sajtótájékoztatóján elmondta, hogy nem a tényleges energiaárakat hárítják át a lakosságra.
Gáz esetében 144 m³/hó, azaz 1729 köbméteres éves fogyasztásig marad az eddigi rezsicsökkentett tarifa, ami 102 Ft/m³. Ezt meghaladó fogyasztás esetén 747 Ft/m³ lesz az új “piaci ár”, ami a versenypiaci árat tükrözi.
A kormány bevezette az áram esetében a “lakossági ár” fogalmát a 210 kWh/hó mennyiségen túli lakossági fogyasztás vonatkozásában. A limit alatt rezsicsökkentett 36 Ft/kWh, felette pedig a “lakossági ár” 70 Ft/kWh lesz.
Az áremelés indoklása továbbra is a világpiaci árakra és háborús helyzettel indokolják. Míg gázból az impornak jobban kitett Magyarország, addig a hazai áramszükséglet jelentős részét itthon állítjuk elő, ezért valószínűleg a fokozatos áremelés kíméletesebb megoldás lehetett volna a fogyasztók számára. Nem mellesleg ösztönzően hatott volna az energetikai korszerűsítésekre is, hiszen ha falakat szigetelni nincs is pénze egy családnak, a nyílászárók cseréje vagy egy jobb hatásfokkal működő bojler vagy kazán beruházást többen megléptek volna, ha a magasabb energiaárak miatt a megtérülés kedvezőbbnek ígérkezett volna. Ráadásul a havi rezsicsökkentés értesítő hol egyik, hol másik irányban volt félrevezető, nem a valós számokat tükrözte, melyről már korábbi cikkemben részletesen olvashattak.
Az egyetlen pozitívum, hogy az éjszakai áram 23,1 forint/kWh lesz a fogyasztási korlátig, felette 62,9 forint és a H tarifa korlátlanul 36 forint marad.
Jár a kedvezmény, de nem jut?
megjelentek szerint a július 31. előtti fogyasztás nem befolyásol semmit, azonban augusztus 1-től az éves fogyasztási szint időarányos részét veszik majd figyelembe az új tarifák szerint.
A kedvezményes limit tehát nem éves fogyasztást vesz figyelembe, hanem a kedvezményes mennyiség 1/365-öd részének és a számlázási időszak napjainak szorzata alapján történik az elszámolás és a limit felett már érvényesíti a szolgáltató a lakossági piaci árat és a versenypiaci költségeket.
Felmerül a kérdés, hogy mit kezdjünk május és szeptember között 144 m³ gázzal, hiszen fűtési szezonon kívül ennek töredéke fogy el egy olyan háztartásban, ahol csak vízmelegítésre és főzésre használják.
Decemberben viszont egy 48 m²-es lakás fűtésére is elment 190 m³ gáz, ami tavaly 18 ezer forint körüli összeg volt, míg az új számítás szerint 51 ezer forint lesz.
Tehát éves szinten hiába fogyasztunk a megszabott kedvezményes határ alatt, a közlöny 5. pontjában felsorolt “Egyéb rendelkezések” része miatt még azok is sokkal nagyobb számlára készülhetnek, akik eddig sem a 300 m²-es, két generációs családi házat fűtöttek.
Megkapják a lakástulajdonosok is a kedvezményt?
Igen is meg nem is. Társasházak esetén a lakások száma alapján számolják majd az átlagfogyasztást a házközponti fűtés gázszámla kiállításakor, azonban mégsem lélegezhetnek fel itt sem a tulajdonosok.
Ugyanis a lakossági piaci áron megszabott kedvezményes árat a lakástulajdonosok a külön lakás célú tulajdoni egységeknél érvényesíthetik és a ma megjelent közöny nem tér ki a társasházi közös áram fogyasztók díjszabására.
Ebben én még kiegészítésre számítok, hiszen a legtöbb társasház lakossági tarifával veszi igénybe jelenleg az áramszolgáltatást. Ha a gázhoz hasonlóan a társasház áram esetében is érvényesíthetné a lakás szorzók arányában, az dupla kedvezményt jelentene. Ha azonban nem dolgozna ki a jogalkotó a társasházi fogyasztókra külön szabályt, akkor az épületek fenntartása akár elviselhetetlen mértékű terhet róna a nagyobb áram fogyasztású társasházakban élő tulajdonosokra.
Sok társasházban 40 éves elavult liftek vannak, a szellőző motorok régiek, nincs mozgásérzékelős LED-es világítás amelyek miatt az áram költség jelentős teher volt eddig is a közösségek számára. Az egyik kollégám által kezelt társasházban 14 épület és a kert világítása évi 11 millió Ft áramdíj volt az elmúlt években átlagosan. Ennek kétszeres tarifán, azaz az új “lakossági ár”-on való költsége önmagában is jelentős közös költség emelést okozna.
Sürgős teendők a társasházakban és lakásszövetkezetekben!
A kormányrendelet értelmében a meghatározott kedvezményes többletmennyiség igénybevételéhez a társasház képviselője illetve a lakásszövetkezet elnöke kell hogy nyilatkozzon az egyetemes szolgáltató részére mérési pontonként (felhasználási helyenként), hogy lakóépületben műszakilag megosztott, önálló lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek számáról. Az egyetemes szolgáltató a meghatározott kedvezményes mennyiséget a nyilatkozat benyújtását követő hónap elsejétől alkalmazza, azonban ahhoz, hogy az augusztusi számla kedvezményes tarifával készüljön el, augusztus 15-ig kaptak lehetőséget a képviselők nyilatkozni.
Nem érdemes trükközni!
A lakás és nem lakás célú ingatlanok az Alapító okiratból és a Földhivatal nyilvántartásából is ellenőrizhetőek, amit a szolgáltató bármikor megtehet és amennyiben nem valós adatok szolgáltatnak a lakóházak képviselői,akkor a versenypiaci költségeket tükröző ár másfélszeresének megfelelő egységáron kell a felhasználóval elszámolni.
Az időhúzásra sem érdemes játszani, mert amennyiben a képviselő az ellenőrzés céljából kért iratot az egyetemes szolgáltató által megjelölt legalább 15 napos határidőn belül nem bocsátja az egyetemes szolgáltató rendelkezésre, akkor automatikusan az emelt összegről érkezik a számla.
Januártól újabb áremelés jöhet?
Aki megkönnyebbült, hogy ez még elviselhető számára, az csalódni fog, mert januártól várható a következő áremelés.
Az új árak egyelőre 2022 végéig lesznek érvényben, ezt követően a Hivatal elnöke rendeletben határozza meg az egyetemes szolgáltató javaslata alapján a következő negyedévre vonatkozó árakat. Két ünnep között tudhatjuk csak meg a 2023 első három hónapjában alkalmazandó tarifákat és rendszert.
Megosztott lakások árzuhanását okozhatja a rezsi emelése?
Sok társasházban nagy lakásokat osztottak fel kisebb egységekre, vagy a tetőtér eladás után létrehozott lakóegységek maradtak egy helyrajzi számon és a külön használati egységeket úgynevezett használati megosztással értékesítették. Ezekben az esetekben például a 160 m²-es lakás, vagy 400 m²-es lakás funkcióra kialakított ingatlan egyetlen albetét, egy felhasználási helyként kezeli a szolgáltató és a társtulajdonosok egymás között nem szolgáltató által hitelesített almérőkkel szoktak elszámolni. A megosztott lakások árai eddig is alacsonyabbak voltak, mint a hasonló alapterületű és adottságú, de önálló helyrajzi számmal rendelkező ingatlanoké, mostantól azonban a rezsi költségek elszabadulása várhatóan lefelé fogja taszítani az értéküket.
Ezekben az ingatlanokban lesz a legnagyobb mértékű áremelkedés, hiszen egy fogyasztási helyként kezeli a szolgáltató.
A megoldás a műszakilag különválás lenne -ahol ez fizikailag lehetséges-, amihez társasházi hozzájárulás és különböző engedélyek is kellenek, hiszen az új közös mérők felhelyezése és mérési pontok kialakítása közös tulajdont is érint.
Az energiapazarló régebbi ingatlanok fenntartási költségei is biztosan drasztikusan növekedni fognak, ezért a kereslet ez a két típus iránt várhatóan tovább csökken.
Szilber Szilvia társasházi szakértő cikke
