A GKI Gazdaságkutató Rt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint folytatódik a gazdasági növekedés, ennek üteme azonban a II. félévben a megtorpanó európai konjunktúra, a stagnáló hazai reálkeresetek, az erős forint és magas forint-kamatok miatt némileg kisebb lesz az I. félévinél.
A magyar gazdaság az EU-nál továbbra is 2 százalékponttal gyorsabban fejlődik, az új EU-tagok közül azonban egyike a leglassúbbaknak. Az ipar termelése az I. félévi 10% feletti ütem után a III. negyedévben csak 6% alatti mértékben emelkedett. Jelentősen lassult - bár így is gyors - az ipari kivitel, mely az I. félév 20% körüli üteméről a III. negyedévben 13%-ra mérséklődött. A belföldi értékesítés visszaesése is érezhetőbbé vált, kilenc hónap alatt több mint 0,5%-os. Legjobban a tartós fogyasztási cikkeket gyártó, majd a továbbfelhasználásra termelő ágazatok kivitele nőtt, s belföldön is ezek voltak a legsikeresebbek. Az év egészében 8-9% közötti ipari dinamika várható. Erre az említett problémák ellenére is magas rendelésállomány és a gyorsan növekvő beruházási célú gépimport nyújt esélyt.
Az építőipar gyorsan, bár szintén lassulva növekszik. Szerződésállománya - főleg az útépítésekre vonatkozóké - szeptember végén 80%-kal magasabb volt az egy ével korábbinál.
Háromnegyed év alatt a nemzetgazdaságban foglalkoztatottak száma közel 1%-kal nőtt, ezen belül a versenyszférában 1,5%-kal. Az ipari létszám azonban összességében több mint 2%-kal csökkent, érdemben csak a gépiparban bővült. Jelentősen, közel 4, 9 illetve 12%-kal emelkedett viszont az építőiparban, a kereskedelemben és az ingatlanügyekben alkalmazottak száma. A költségvetési szektorban 1%-kal csökkent a foglalkoztatás. Ha a nem teljes munkaidőben dolgozókat is figyelembe vesszük, az adatok kisebb növekedést illetve nagyobb visszaesést jeleznek.
A foglalkoztatási helyzet összefügg a bérek alakulásával: kilenc hónap alatt a versenyszférában mintegy 9,5, a költségvetésiben csak 5%-kal emelkedett a bruttó fizetés. A nettó kereseteknél 8 illetve 5% a bővülés, ami - a 7%-os fogyasztói árindex figyelembevételével - az üzleti szférában 1%-kal növekvő, a költségvetésiben 2%-kal csökkenő, átlagosan pedig stagnáló reálkereseteket jelent. Az áremelkedés üteme októberben érezhetően tovább mérséklődött, decemberre 6% körüli árindex várható. A tovább csökkenő infláció, az erős forint és a javuló államháztartási pozíció hatására az év során további jegybanki kamatmérséklés valószínű, az év végére 9,5% körüli alapkamat várható.
Euróban számolva az export és az import azonos ütemben nő. A cserearányok - főleg az olaj, de más nyersanyagok magas ára miatt - kb. 1%-kal romlanak, a magas olajár hatását azonban nagyrészt ellensúlyozza a rendkívül gyenge dollár. A külső hiány hasonló lesz a tavalyihoz, de a GDP-hez viszonyítva csökken, s finanszírozásában jelentősen nagyobb lesz a beáramló tőke szerepe.
