Az átadott új lakások számának az idei esztendő első három hónapjában tapasztalható csökkenése a második negyedévben tovább folytatódott: áprilistól június végéig 10%-kal kevesebb lakást vettek használatba, mint az előző év II. negyedévében. Az év első hat hónapjának egészére jellemző visszaesés elsősorban a vállalkozók által épített, értékesítésre szánt lakásoknál következett be, s ezzel együtt módosult a lakásépítés szerkezete is. Az építtetői struktúrában ismét nagyobb súlyt kapott a lakosság részaránya: az előző évi 63%-ról 69%-ra emelkedett, s nőtt az önkormányzatok szerepe is; a helyhatóságok ezen időszak alatt mintegy 330 lakást építettek. A gazdasági társaságok 2200 új otthont hoztak tető alá, ami a 2002-es évinek csupán a 72%-át teszi ki.

Idén januártól június végéig ugyanannyi családi ház épült fel, mint tavaly, a többlakásos társas- és sorházas beruházásoknál azonban az átlagosnál nagyobb mértékben, mintegy 12%-kal esett vissza a használatba vett új otthonok aránya. Ugyanakkor ezen időszak alatt a felépült lakások alapterülete is változott: 4 négyzetméterrel kibővült az egy évvel korábbinál, aminek eredményeként az átlagos méret elérte a 101 négyzetmétert. A kivitelezésben – az elmúlt időszak tendenciájával ellentétben – nőtt a lakosság szerepe. Lakossági házilagos kivitelezéssel 14%-kal több, míg építőipari főtevékenységet végző kivitelezőkkel 13%-kal kevesebb lakás készült el, mint 2002. év első felében.

A lakásépítés területenkénti alakulásában a legnagyobb arányú csökkenés a fővárost érintette, ahol a tavalyihoz viszonyítva számottevően visszaesett idén a használatba vett új lakóingatlanok száma. A konkrét adatok szerint Budapesten januártól június végéig mindössze 1521 lakás építése fejeződött be, ami 30%-kal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában, ugyanakkor 7,8%-kal több, mint 2001-ben volt. Ezen új lakások 36%-a négy- vagy több szobás, s ezek aránya az előző évhez képest emelkedett. A használatba vett lakások számának csökkenése azonban a fővárosban sem jelenti a lakásépítési szándék visszaesését, hiszen az év első félévében 5429 lakás építésére adtak engedélyt a szakhatóságok, ami 14%-kal több mint az egy évvel korábbi.

Pest megyében 2003. első felében szintén visszaesés tapasztalható 2002. azonos időszakához képest: 1681 új lakást vettek használatba, 8%-kal kevesebbet, mint a tavalyi esztendő első hat hónapjában. A lakások 55%-a miként a fővárosban négy-, vagy annál több szobás, s részarányuk a megyében is növekvő tendenciát mutat az előző évekhez képest. A kiadott lakásépítési engedélyek száma 5295, ami 18%-kal magasabb az egy évvel korábbinál.

A kiadott új építési engedélyek száma, ami közel 26 ezer – három (Bács-Kiskun, Nógrád és Veszprém) megye kivételével -- országosan 15%-kal nőtt a tavalyihoz képest, ami az építési kedv fokozódását jelzi. Az év első felében kiállított új engedélyek alapján a KSH szakemberei szerint annyi egylakásos családi ház épül fel az elkövetkező hónapokban, mint a három és annál többlakásos lakóépületekben (11--11 ezer).

Csökkent az idén felhúzott üdülőépületek száma is: mindössze 250 nyaraló készült el, ami számbeli stagnálást mutat az előző évhez viszonyítva, alapterületileg ugyanakkor 17%-kal nagyobbat az elmúlt évinél. Új üdülőegységek építésére 9%-kal több engedélyt adtak ki, 14%-kal nagyobb alapterülettel, mint az előző évben, s emelkedett a több egységet magában foglaló üdülőépületek száma is.

Ha a felépítendő terület nagyságát nézzük, az év első hat hónapjában 2,4 millió négyzetméter lakóépület és 2 millió négyzetméter nem lakóépület beépítésére adtak ki új építési engedélyt a szakhatóságok. Míg a lakóépületeknél ez 16%-os, a nem lakóépületeknél 2%-os növekedést jelent. E szerint mind a városokban, mind a községekben jelentősen visszaesett a nem lakóépületek építése (9, illetve 16%-kal), ugyanakkor a főváros ilyen jellegű beruházásai közel 2,5-szeresére növekedtek. Ezek kétharmadát kereskedelmi épületek jelentik, s ezen beruházások meghatározzák az új építkezések országos szerkezetét. Egyrészt a területi struktúrában a budapesti építkezések részaránya megduplázódott 2002-höz képest, másrészt a beruházások ágazati megoszlásában visszaesett a mezőgazdaság és az ipar részaránya, miközben a kereskedelem fellendülésével az új nem lakóépületek területének több mint egyötöde kereskedelmi célt fog szolgálni.

Az év első felében 1650 lakás szűnt meg, ami 15%-kal több mint a tavalyi. A megszűnések 50%-a Budapesten és a megyei jogú városokban új otthon építése miatt következett be, míg a községekben változatlanul az avulás a lakásmegszűnések legfőbb oka.