Mindezek tükrében nem meglepő, hogy a vezetők 83 százalékának a bér a legfontosabb szempont egy munkahelyváltás esetén. „A munka-magánélet egyensúlya a második, míg a kihívások keresése csak a harmadik helyen szerepel. Ez kifejezetten nagy változást jelent, hiszen vezetői szinten korábban az új kihívások keresése volt a legfontosabb szempont” – emelte ki Rónai Dániel.

Az egyes szektorok között azonban nagy a különbség. A pénzügyi vezetők 35 százaléka aktív álláskereső, ami azért is kellemetlen, mert ezeket a vezetői posztokat kifejezetten nehéz betölteni, illetve hosszú idő a betanulási folyamat, így az elvesztésük komoly fennakadásokat okozhat a vállalatok számára. Az elsőszámú vezetők körében valamivel kevesebben, 27 százalék keres aktívan állást, miközben a HR-vezetők a leginkább hűségesek, ahol csak 18 százalék ez az arány.

A Wyser prognózisa szerint jövőre általánosságban 5-8 százalékkal nőhetnek a bérek vezetői szinten, amivel nem feltétlenül lesznek elégedettek a menedzserek, így a váltási szándék továbbra is magas maradhat. A vezérigazgatók bruttó 2,3-4,3 millió forintot keresnek havonta, attól függően, hogy mekkora vállalatot irányítanak. Ennél csak a több régiós országért felelős vezérigazgatók keresnek többet, körükben bruttó 5 millió felett alakul az átlagbér. A stratégiai pénzügyek területén is magas szinten alakulnak a fizetések. A kontrollingvezetők bére bruttó 2,5 millió forinton alakul, azonban abban az esetben, ha egyszerre több országért is felelnek, akkor akár a 3,5 millió forintos bér is elérhető. A HR vezetők bére továbbra is kissé lemaradó, 1,4-2,1 millió forint között alakul.