Hosszú és fájdalmas hónapok elé nézünk...

A válság egyre mélyebbnek tűnik, a kilábalás pedig egyre távolabbinak: a magyar gazdaság idén 3,5 százalékkal lesz kisebb, mint 2008-ban, a beruházások fájdalmas, 7 százalékos visszaesést szenvednek el. Az innováció és alkalmazkodás vezetheti ki az országot a gödörből. Jelentős áldozattal jár a szociális jellegű kiadások lefaragása is.

A pénzügyi krízis nyomán kialakult gazdasági válság a magyar és külföldi elemzők szerint is hosszú ideig fog tartani. Ezt vetíti előre a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb növekedési és inflációs prognózisa is, amely szerint a bruttó hazai termék (GDP) az idén 3,5 százalékkal, jövőre további 0,5 százalékkal esik vissza, miközben az infláció 2009-ben 3,7 százalék, jövőre pedig 2,8 százalék lesz. (Az egész kelet-közép-európai térségnek "nagyon ronda évet" jósolt az Economist is..)

A tavaly novemberben kiadott inflációs jelentésben, az MNB 2009-re még a GDP 0,2-1,7 százalékos visszaesését jelzett, 2010-re 0,5-2,0 százalékos növekedést várt. A korábbi inflációs prognózis 2009-re 3,1-3,4 százalék, 2010-re pedig 1,5-1,9 százalék volt. A jegybank most közzétett új prognózisa már tartalmazza a kormányfő által bejelentett intézkedések egy részét, így július 1-jétől a 20 százalékos általános forgalmi adó (áfa) emelését 23 százalékra.

Veres vágna

A gazdasági válság magyarországi hatásainak enyhítése érdekében elkerülhetetlennek nevezte a pénzügyminiszter az adókedvezmények jelentős mértékű szűkítését egy budapesti szakmai konferencián. Veres János kifejtette: "Nincs más lehetőség, csak gyökeresen megváltoztatni a kedvezmények mértékét", ellenkező esetben az erre eddig fordított 215 milliárd forintból nem lehet a tehercsökkentési kiadásokat finanszírozni. A béren kívüli juttatások kapcsán a pénzügyminiszter azt mondta: méltányos és mértéktartó változtatásra van szükség, de a jelenlegi rendszert igazságtalannak nevezte. (A Reformszövetség a kormánynál lényegesen komolyabb kiadáscsökkentést javasol.)

Kicsik és nagyok

Az innováció területén a kis- és közepes vállalatok és a multik együttműködése fontos része a válságból kivezető útnak - mondta Drajkó László, a Microsoft Magyarország vezérigazgatója a a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara és a Budapest Klub kerekasztal beszélgetésén. Drajkó szerint a gazdasági válság közepette is magas maradt az értéke a tudásnak, a tudás és az innováció vezet a gazdasági, környezeti fenntarthatósághoz.
A vezérigazgató szerint a jelenlegi helyzetben "dinamikus egyensúlyt" kell teremteni, amely a kkv-k és a multik olyan együttműködésével érhető el, amely nemcsak a beszállítói kooperációra terjed ki. A cégek egymásra vannak utalva, a nagyobb társaságok is függnek a gazdasági környezettől - elemezte.
Csáki György közgazdász, a Magyar Posta elnöke úgy vélte, hogy a válságban az oktatással és a képzéssel nem lehet takarékoskodni, javítani kell továbbá a szakképzés hatékonyságát, mert a tőkekivonást nemcsak az alacsony bérköltségek motiválják, hanem az is, hogy elfogyott a szakképzett munkaerő Magyarországon. Csáki szerint "Magyarországnak minden követ meg kell mozgatnia", hogy az Európai Unión belül ne nyerjen teret a protekcionista gazdaságpolitika, ezenkívül pedig minden lehetséges módon növelni kell a magyar gazdaság jövedelemtermelő képességét.
Szatmáry Kristóf, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK)elnöke szerint a mostani válságnak elszenvedői ugyan a kkv-k is, de ez elsősorban a nagy cégek válsága, mivel a kisebbek már néhány évvel ezelőtt túlestek a válságon.

Japán 50 százalékkal kevesebbet exportált

Elkerülhetetlennek véli a magyarországi beruházások idei visszaesését Király Júlia, a jegybank alelnöke. A Magyar Nemzeti Bank az idén a beruházások 7 százalékos visszaesésére számít, ezen belül a lakossági beruházások 5 százalékkal csökkenését prognosztizálja 2008-hoz képest.

Kellenek a rossz bankok

A válság hatásainak enyhítésére közös uniós elveket javasolt az Európai Bizottság az elértéktelenedett pénzügyi eszközök kezelésére. Neelie Kroes versenyügyi, Joaquín Almunia pénzügyi, és Charlie McCreevy belső piaci biztos közös javaslata szerint a tagországokban az értéktelen és így a bankokba vetett bizalmat megingató eszközöket egy jelentős állami részesedésű bank, közkeletű néven "rossz bank" létrehozásával fel kellene vásárolni, illetve az ilyen eszközökre fokozott garanciát kellene vállalni. A biztosok rámutattak, hogy a kérdés megoldása nélkül nem áll vissza a bizalom a bankrendszerben

Eközben a válságos helyzetben lévő európai autóipar már márciusban 4 milliárd euró kedvezményes hitelhez juthat az Európai Beruházási Banktól - jelezte az Európai Bizottság ipari kérdésekben illetékes biztosa, Günter Verheugen. Ezen kívül további 6,8 milliárd euró hitelről folynak tárgyalások az iparág európai megmentése érdekében.

A gazdasági válság miatt soha nem látott mértékben, közel 50 százalékkal esett vissza a japán export idén januárban. Emiatt a külkereskedelmi mérleg hiánya 1980 óta a legnagyobb volt az év első hónapjában: 952,6 milliárd jent - 9,9 milliárd dollárt - tett ki, közölte a japán pénzügyminisztérium.

Azt is válság számlájára írják, hogy virágzik a feketemunka Németországban. Majdnem minden harmadik háztartás foglalkoztat illegális alkalmazottat - állítja a német IW gazdaságkutató intézet. Magyarországon pedig jelentősen esve mélypontjára süllyedt 2008 decemberében a vásárlási hajlandóság a GfK Hungária legújabb, a magyar kiskereskedelmet vizsgáló kutatása szerint.

Orbánt minden harmadik, Gyurcsányt minden 10. polgár támogatja

Elgondolkoztató viszont az a hazai felmérés - amelyet a Heti Válasz számára készített a Nézőpont Intézet - miszerint csak minden tízedik megkérdezett ember tartja a gazdasági válság kezelésére alkalmasnak Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, Orbán Viktor Fidesz-elnök válságkezelői képességében viszont minden harmadik magyar bízna. Az MTI-hez szerdán eljuttatott felmérés szerint az MSZP-szavazók 53 százaléka bízik a jelenlegi kormányfőben. (Heller Ágnes filozófus lapunknak adott interjújában meglehetősen pesszimistán beszélt a magyarok mozgásteréről.)

Véleményvezér