Az esettanulmány a cukorkagyár, a téma a vocsderes, majd a hagyományos értelemben vett privatizáció, s az annak folyományaként létrejött szlovákiai nagyvállalatok holding jellegű tevékenysége, e cégtípusok marketingje, piacpolitikája, alkalmasint nemzetközi hálózattá fejlődése. Dr. Štefan Kassay, a szerző, nem takarékoskodott a szóval, négy kötetet írt és adott ki anyanyelvén, illetve magyarul, szűkített formában pedig bolgárul, oroszul, angolul és cseh nyelven. A 11800 forintért forgalmazandó magyar kiadás A holding típusú cégek marketingstratégiája címet viseli, s több egyetemen ajánlott jegyzetként is szerepel majd. A könyvet dr. Bőgel György, a CEU Business School tanára, a Debreceni Egyetem docense és dr. Frantisek Lipták docens, a besztercebányai Bél Mátyás Közgazdasági Egyetem tanára, a Szlovák Vezetéstudományi Szövetség elnöke mutatta be a magyar kiadás megjelentetése alkalmából. Štefan Kassay professzor a Piac & Profit kérdésére válaszolva elmondta, hogy hazájában – akárcsak nálunk – a gazdasági társaságokról szóló jogszabályok nem ismerik a holding kategóriát, de a gyakorlat annál inkább létre hoz olyan, anyacégből, leányvállalatokból álló szervezeteket, melyekre a holding jelleg már ráillik. Amint az is, hogy egyáltalán nem azonos pénzügyi folyamatok, belső finanszírozási és irányítási rendszerek illenek e bonyolult szerkezetű cégekre, mint az „egynemű”, sokszor fizikai értelemben is kisebbekre. Szlovákiában mindezen túl ötszáz nagyvállalat szinte már kijárta a törvényhozásnál, hogy legyen tényleges jogi kategória a holding is.

Štefan Kassay a négy kötetből egyet – az utolsót – egy valóságos szlovákiai nagyvállaltról írta, az esettanulmány főszereplője az I.D.C. nevű, amúgy cukorkagyártással foglalkozó társaság. Ennek a vállalkozásnak a 90-es évek óta tartó növekedése azzal is együtt járt, hogy átlépte az ország határait, s a visegrádi négyeknél mindenütt megtaláhatók elsősorban kereskedő, újabban pedig már logisztikai leányvállalatai is. Az esettanulmány írója természetes folyamatnak tartja a profit repatriálást, bár a holding jellegű vállalat egyelőre visszaforgatja a hasznot a helyi cégekbe. Kivált azért, mert a marketingnek másmilyen befektetési igényei vannak a más és más kultúrájú országokban. A szlovákiai szerző művét a budapesti CEU és a Debreceni Egyetem használhatja jó eséllyel oktató munkájához, kiváltképp azért, mert az előbbi helyen sok olyan hallgató tanul, akinek hazájában még most indulnak el azok a privatizációs és vállalatépítő folyamatok, amelyek akár Magyarországon, akár Szlovákiában már lezajlottak. Debrecenben pedig szinte szemmel láthatók azok a kis holdingok, amelyek a térség országaiban mostanában kezdtek el növekedni, terjeszkedni. Štefan Kassay a Piac & Profit egy további kérdésére válaszolva azt is kifejtette, hogy a nagy vállalatcsoportok maholnap sokkal intenzívebben jelennek meg a környező országokban. Ha a magyar óriások - például a Demján Sándor nevével jellemzett cégcsoport - áthelyezik székhelyüket Szlovákiába, nem lesznek elsők. Az adózási rendszer kínálta előnyökkel – és persze a szinte belpiacnak számító szomszéddal – a csehek már éltek.