Legutóbb, a múlt év novemberében Luxemburg tette szabaddá munkaerőpiacát a 2004-ben csatlakozó országok állampolgárai előtt, míg a múlt év májusától Hollandia. Ezzel már tízre gyarapodott azoknak a régi tagországoknak a száma, ahol szabadon, munkavállalási engedély nélkül kereshetnek maguknak munkát a magyar állampolgárok. (Tavaly a szeptember-novemberi időszakban a hazai foglalkoztatottak száma 3 922 000, a munkanélkülieké 316 000 fő, a munkanélküliségi ráta 7,5 százalék volt.)
A tizenöt régi tagállam közül három, Svédország, Írország és az Egyesült Királyság már 2004. május elseje óta biztosítja ezt a jogot az akkor csatlakozó országok munkavállalóinak. Az Egyesült Királyságban azonban az új tagországok állampolgárainak statisztikai célból a munkába állást követő harminc napon belül regisztráltatniuk kell magukat az illetékes belügyminisztériumi hivatalnál.
Finnország, Görögország, Portugália és Spanyolország két éves korlátozást követően 2006. május 1-jével tette szabaddá a munkavállalást a 2004-ben csatlakozóknak. Olaszország 2006. július 27. óta biztosítja ezt a közösségi alapjogot. (A 168 helyi munkaügyi kirendeltség közül az elmúlt évek során 80-at újítottak fel, a program keretében az Állami Foglalkoztatási Szolgálat informatikai rendszerét is fejlesztették, így több új szolgáltatással segítik az álláskeresést.)
Akik engedélyt kérnek
A további öt ország - bizonyos könnyítésekkel - ma is munkavállalási engedélyt követel a 2004-ben csatlakozóktól. Így Franciaország bár megköveteli a munkavállalási engedélyt, de 2006. május 1-jétől bizonyos szakmákban, amelyekben munkaerőhiány van, azt könnyített eljárással adja ki. Az építőiparban, a közmunkákban, a vendéglátás, a mezőgazdaság, a gépipar, az ipar, a kereskedelem, a köztisztaság területén 61 szakmában a munkaerőpiaci helyzet vizsgálata nélkül, gyorsított eljárásban adják ki a munkavállalási engedélyt.
A diákok és kutatók bizonyos körülmények között szabadon vállalhatnak munkát Franciaországban. Egyezmény alapján gyakornokok is dolgozhatnak Franciaországban egy éves időtartamban szakmai, nyelvi továbbképzés érdekében.
Dánia csak akkor adja ki a munkavállalási engedélyt, ha a dolgozót teljes munkaidőben foglalkoztatják, az általános bér- és munkafeltételekkel, az adott helyen érvényes kollektív szerződés szerint. Engedélyt követel Belgium is, de 2006. május elseje óta a hiányszakmáknál ugyancsak a munkaerőpiac vizsgálata nélkül, gyorsított eljárásban adják ki a munkavállalási engedélyt.
Ausztriában munkavállalási engedély szükséges, de az idén január elsejétől 50 szakma esetében könnyítéssel, azaz munkaerőpiaci vizsgálat nélkül adják ki az engedélyeket. Ilyen szakma például a szakács, a kőműves, a gépésztechnikus, a gépészmérnök, a hegesztő, a tetőfedő, a mélyépítő munkás, az útburkoló, a villanyszerelő, a bádogos, az esztergályos, a lakatos, a mezőgazdasági gépszerelő, a hidegburkoló, az adatfeldolgozó technikus, az adatfeldolgozó mérnök. Fennmaradt a csatlakozás előtti könnyített munkavállalás a meghatározott létszámú gyakornoknak, illetve határ menti ingázónak is.
Németország is munkavállalási engedélyt követel, de a múlt év novemberétől egyszerűsített eljárás alapján adják ki a munkavállalási engedélyt a gépészmérnököknek, villamosmérnöknek, közlekedési mérnöknek, s nemcsak a 2004-ben csatlakozó országok, hanem Románia és Bulgária állampolgárai esetében is. Ebben az országban is kihasználhatók a már a csatlakozás előtt rendelkezésre álló, keretszámokhoz kötött vendégmunkás és szezonális munkavállalási lehetőségek.
