•             Legalább 14 egybefüggő nap pihenő jár – évente egyszer minden munkavállalót megillet ez a „valódi feltöltődés”.

•             Rugalmas vagy részmunkaidős foglalkoztatottak esetében is fontos a pontos nyilvántartás. Attól, hogy a munkavállaló részmunkaidőben kerül foglalkoztatásra, a törvényesen járó szabadságos napokat nem kell arányosítani. A jogosultsági napokat munkaidőtől és munkarendtől függetlenül kell meghatározni. Azt a döntést, hogy a szabadságok elszámolása napban vagy órában történik a munkáltató hozza meg. A szabadságok órában történő elszámolását egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén célszerű alkalmazni. Ilyenkor a szabadságos napok felszorzásra kerülnek a szerződésben rögzített napi munkaidővel.

•             A bérszámfejtés nem áll le a szabadság alatt sem – a távolléti díj számítása során az alapbér mellett a pótlékokat is figyelembe kell venni.

•             A szabadság elhalasztása csak kivételes esetben lehetséges – ráadásul ezt írásban indokolni kell, és új időpontot is közölni kell.

A mesterséges intelligencia már a szabadságokat is intézi?

A digitális bérügyviteli rendszerek előretörésével egyre több cég használ automatizált megoldásokat a szabadságok tervezésére, jóváhagyására és nyomon követésére. Ezek a platformok nemcsak a jogszabályi megfelelést segítik, hanem csökkentik az adminisztrációs terheket is – ami a nyári hajtásban különösen nagy előnyt jelenthet.