A 90-es években az ipari híradástechnikai ipar helyzetének alakulásában meghatározó szerepet játszott és játszik ma is a távközlés kiemelt fejlesztése, különösen a Matáv és a koncessziós telefontársaságok által eszközölt fejlesztések. A hagyományos profilok közül változatlanul meghatározó szerepet játszik a távbeszélőközpont-gyártás (Siemens Telefongyár, Ericsson). A Yuganskorion professzionális híradástechnikai profilja a kis csatornaszámú mikrohullámú átvitel-technikai berendezések gyártására összpontosul.

Az elektronikai alkatrészgyártás viszont egyértelműen exportorientált iparág: Az export 1992–1995 között látványosan, több mint 300 százalékkal növekedett és ez a tendencia folytatódott tovább, bár értékelhető adatok a későbbi évekre nem állnak rendelkezésre (a KSH erre a szakágazatra nem közöl rendszeresen adatokat).

A híradástechnikai közszükségleti cikkek gyártásának helyzete 1992–93-tól kezdett stabilizálódni. A termelés volumene 1992–1995 között 160%-kal, 1994–1998 között értéke pedig csaknem 17-szeresére növekedett. Az értékesítésen belül a belföldi eladások 1994–1998 között mintegy 30 százalékkal estek vissza, ugyanakkor az export 4 és fél milliárd forintról 244 milliárd forint fölé emelkedett.

Az ágazat termelésében meghatározó szerepe van a színes televíziókészülék gyártásnak (Sony, Samsung, Philips). Jelentős volument képvisel a Philips audió- és videókészülék gyártása, és legújabban a Sony audió- és videókészülék gyártó üzeme Gödöllőn.