Magyarországon a kiterjesztett gyártói felelősség rendszere (EPR) részben már működik, és a gyártók anyagi felelősséget viselnek a termékeik végső sorsáért. Ez olyan ösztönző, amely arra kényszerítheti a vállalatokat, hogy már a tervezésnél gondoljanak az újrahasznosíthatóságra. Ugyanakkor a hazai ágazaton belül még sok a kihívás: az infrastruktúra fejlesztése, a technológiai beruházások és a hosszú távú stratégiai szemlélet hiánya mind olyan lépések, amelyeket sürgősen meg kell tenni azért, hogy ne növekedjen tovább a kompozitok környezeti terhe.
A kompozit műanyagok nem tűnnek el maguktól — sőt, használatuk valószínűleg tovább növekszik, mert azonban az ipar, a kereskedelem nem enged a szuperanyag előnyeiből. Az egyetlen járható út az lehet, hogy a technológia, az ipar és a szabályozás egyszerre mozduljon a körkörösség irányába.
