A hosszabb távú inflációs folyamatokat tükröző maginfláció az elmúlt időszakban csökkent, a második negyedévben 2,2, júniusban 1,9 százalék volt. Az alacsony maginflációhoz jelentős mértékben hozzájárult az iparcikkek körében tapasztalható árcsökkenés, s a piaci szolgáltatások inflációja továbbra is mérsékeltnek tekinthető. A lakossági fogyasztás lassú bővülése a munka- és bérpiaci változások is azt jelzik, hogy az alacsony inflációs várakozások megszilárdultak - áll a Monetáris Tanács hétfőn kiadott közleményében.

A maginflációnál ugyanakkor lényegesen magasabb volt a fogyasztói árak emelkedése: a második negyedévben és júniusban egyaránt 3,8 százalék. A rövidebb távú inflációs kilátásokra az elmúlt hónapokban nem elhanyagolható hatást gyakoroltak a monetáris politika hatókörén kívüli tényezők, elsősorban az olaj- és a nyersélelmiszer-árak egyre tartósabbá váló emelkedése.

A Monetáris Tanács megítélése szerint hosszabb távra előretekintve továbbra is számottevőek a magyar gazdaság egyensúlyi kockázatai. A kockázatok csökkenésének alapfeltétele az olyan fiskális politika, amely biztosítja, hogy a jelentős bevételkiesést okozó adócsökkentési tervekkel a kiadási oldal is teljes mértékben összhangba kerüljön és teljesüljön a konvergencia programban vállalt fiskális konszolidáció.

A nemzetközi pénzügyi piacokon, ezen belül a kelet-közép-európai régióban továbbra is jelentős a kockázatvállalási hajlandóság, ami jelenleg ellensúlyozza a hazai fundamentumok kockázati megítélésre gyakorolt hatását. E hatások eredőjeként az elmúlt időszakban a hazai árfolyamalakulást viszonylagos stabilitás jellemezte, a hozamok pedig csökkentek.

A Monetáris Tanács közleményében megerősítette: az adóintézkedésekből fakadó egyszeri, átmeneti hatásokat nem kívánja monetáris politikai lépésekkel ellensúlyozni.