Az érdekképviseleti vezető a múlt hét csütörtökén az OÉT plenáris ülésen a munkáltatói oldal szóvivőjeként ismertette az államháztartási egyensúlyt javító intézkedésekre vonatkozó javaslataikat. Egyebek között az áfa-emelés szerintük kedvezőbb formáját, s a házipénztár adó elfogadhatóbb szövegváltozatáról szóló indítványt. Ezekben a kormányzat képviselője kész volt a további tárgyalásra.
Zs. Szőke Zoltán elmondta, ohgy a hétfői szakbizottsági tárgyaláson két változatról volt szó. Az egyik, hogy az áfa 15 százalékról 20 százalékra emelése helyett a 15 százalékos és a 20 százalékos kulcsot egyaránt 2-2 százalékkal, vagy 3-3 százalékkal emeljék. Az előbbi változat körülbelül ugyanannyi bevétel többletet jelentene, mint a 15 százalékos kulcs 20 százalékra emelése, de az alacsonyabb jövedelmű fogyasztóknak jóval kedvezőbb áruszerkezettel, s a kereskedelmi forgalmat is kevésbé csökkentené. A másik változat körülbelül 80 milliárd forintos többletbevételt eredményezne a korábbi javaslathoz képest.
A keddi OÉT ülésen tovább kell még tárgyalni erről a kérdésről, de végül is politikai döntés kell arról, hogy melyik változatot támogassa a kormány - jegyezte meg az érdekképviseleti vezető.
Szakszervezeti álláspont
Pataky Péter, az MSZOSZ alelnöke elmondta: a tárgyaláson a kormányzati oldal a korábbiakhoz képest nagyobb fogadókészséget mutatott arra, hogy az önkéntes pénztárakba történő tehermentes munkaadói befizetéseknél a munkavállalóknak kedvezőbb formát fogadjon el. A tárgyaláson Pataky Péter szerint talán sikerült érzékeltetni, hogy alacsonyabb kedvezménynél a munkáltatók nem támogatják majd dolgozóikat ilyen formában, s ez ellentétes a kormányzati célokkal is. A szakszervezetek a felnőttképzési adókedvezmény megszüntetése ellen is érveltek.
A szakszervezetek is támogatják, hogy ne a 15 százalékos áfát emeljék 20 százalékra, az alacsonyabb keresetű állampolgároknak sokkal kedvezőbb lenne, ha a 15 százalékos és a 20 százalékos kulcsot emelnék 2-2 százalékkal. A gázár és a különféle közműszolgáltatások is a 15 százalékos áfakulcs szerint adóznak, ennek 20 százalékra emelése tovább növelné a terheket. A tárgyaláson a szakszervezetek javasolták azt is, hogy ne emeljék a munkavállalói társadalombiztosítási és szolidaritási járulékot a kormányzat által javasolt mértékben.
Álláspontjuk szerint a Munkaerő-piaci Alap sem szorul arra, hogy bevételeit növeljék a munkavállalói szolidaritási járulék 0,5 százalékos emelésével.
Bizottsági javaslat
Az Országgyűlés Gazdasági és Informatikai Bizottsága módosító javaslatot nyújt be a házipénztár-adóról szóló törvényjavaslathoz - döntött a bizottság hétfői ülésén. A Budapesti Értéktőzsde szerint a kormány nem tudja növelni a tőkepiacról származó adóbevételeit az árfolyamnyereség-adó drasztikus emelésével.
A módosítás az átlagos napi készpénzforgalom helyett az adóalany adóévi nettó árbevételének 0,5 százalékában, de legalább 100 ezer forintban határozza meg azt a pénztári pénzkészletet, amelynek túllépése esetén alkalmazni kell a törvény rendelkezéseit, illetve, amelyhez viszonyítani kell az átlagos napi készpénz záróegyenleget az adóalap megállapításához. Az indoklás szerint ezzel a vállalkozás méretéhez igazodik az a pénzeszköz-állomány, amely - ha szintjét nem haladja meg a tényleges összeg - nem keletkeztet adókötelezettséget.
A módosítás lehetővé teszi a napi készpénz záróegyenleg csökkentését a szerencsejáték szervezési tevékenységet folytatóknál a tevékenységhez szükséges készpénzzel, tekintettel arra, hogy a nyeremények kifizetése azonnal, készpénzben történik.
