ááA német családi vállalkozás döntése: Bicske. A város térségében, az M1-es autópálya közvetlen közelében építi fel komplett napelem gyárát a Sol@Mio nevű részvénytársaság. Nem tévedés, a befektetés 183 millió euró értékű, s hatszáz magyar szakember feladata lesz a családi házak és a többlakásos társasházak energiaellátását megoldó eszközök gyártása. A família szabadalma alapján készülnek majd a napelemek, energiatároló egységek, de emellett a bicskei cég területén kutatásokat, fejlesztéseket végrehajtó központot is kialakítanak. A német befektetők március 18-án a beruházás helyszínén találkoztak a gazdasági tárca vezetőjével, illetve az ügyletet előkészítő Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. szakembereivel. Ez utóbbi intézmény vezérigazgató-helyettese, Spányik Péter a Piac&Profitnak elmondta, hogy a németek teljesen új technológiát honosítanak meg a bicskei üzemben, s ez azért fontos körülmény, mert pár évvel ezelőtt létrejött Budapesten egy, a napenergiát villamos árammá átalakító eszközt gyártó vállalkozás, ám legfőképp a termékek versenyképtelen ára miatt kivonult a piacról. Időközben az Európai Unióban is megszülettek azok a direktívák, amelyek az alternatív energiahordozók hasznosításának növekvő arányát írják elő. A német családi vállalkozás világszabadalma más eljárással éri el azt, hogy áramot termeljenek az eszközök a napfény segítségével, s nem mellékesen a kedvezőbb árak miatt is jóval előnyösebb piacra jutási lehetőségekkel számolhatnak. A Sol@Mio az autópálya mellett úgy építi fel üzemét, hogy azt – rajta a vállalat teljes energiaellátást megoldó napelemekkel – a sztrádán közlekedők állandóan láthassák.

A Piac&Profit megkérdezte a bicskei „terepszemlén” megjelenő Csillag István gazdasági és közlekedési minisztert is: az uniós direktívák számunkra is növekvő arányú megújuló energiaforrás-hasznosítást írnak elő, hogyan teljesítjük a követelményeket dacára annak, hogy nincsenek gyorsfolyású folyóink a vízerőművekhez, nincs tengerpartunk, ahol a szél „befogására” adottak a jó lehetőségek, s a nap sem süt annyit, mint egy közel-keleti országban?

- Magyarországnak az volt a vállalása – válaszolta Csillag István -, hogy a jelenlegi, mintegy 3,6 százalékot elérő alternatív energiafelhasználást gyakorlatilag megduplázza 2010-ig. Ennek a legfontosabb eleme kevésbé a napenergia hasznosítása. Ugyanis a jelenlegi viszonyok között ilyen eszközöket legfeljebb a háztartások egy-két tizede képes megvásárolni. Egyébiránt Nyugat-Európában sem sokkal másabbak az arányok. Tehát nem is a napelemek ilyetén alkalmazásától várjuk a jelentősebb változásokat, hanem a biomasszából nyerhető energia kínál lényegesen több lehetőséget. A mezőgazdasági eredetű anyagok helyi, lokális hasznosítása a megoldás Magyarország számára, illetve az, hogy az agrárium kivon a mai, szokásos termelésből gazdaságtalanul művelhető szántókat, hogy ott későbbi energetikai célokra hasznosítható kultúrákat telepítsenek. Legalább ennyire jók a lehetőségek Magyarországon a gyógyvizek hőjének hasznosítására is. Egyelőre még csak a kertészetek némelyike él a lehetőséggel, holott nem csupán a természeti kinccsel, hanem a különféle kormányzati beruházási támogatásokkal is számolhatnak. Sőt, a megújuló energiaforrásokból villamos energiát nyerő létesítményeket – például szélerőműveket – azzal is segítjük, hogy ahol adottak a műszaki feltételek, ott kötelezően át is kell venni az áramot az azt előállítótól, mégpedig kedvező áron.

- Főleg a termálvizek energiájának hasznosításában jelentős kezdeményezések indultak el több évtizeddel ezelőtt, elegendő Liska Tibor szentesi kísérletére gondolni, illetve az ugyancsak társadalmi hasznosításra ajánlott másik modelljére, amely az egerszalóki gyógyvízre alapozódott.

- Érdemes megjegyezni, hogy Szentesen ma már van egy gyógyfürdő, s az onnan származó meleg vizet éppen az a gazdaság hasznosítja, amelyiknek az elődje a Liska-modellben szereplő téesz volt. Sőt, egy lakótelep is innen kapja a vizet, a fűtést. Egerszalók pedig egy-két éven belül jut el oda, hogy a gyógyászati célok mellett energiát is nyerjen az ottani melegvizű forrásból.

- A német családi vállalkozást, amelyik 183 millió eurót invesztál a bicskei gyár és kutatóhely felépítésébe, nem félti attól, hogy az ő termékeiknek sem lesz elégséges piacuk?

- Nem azért települnek ide, mert tömeges magyarországi napelem-vásárlásra számítanak, mint jeleztem, jó ideig ezt a felső tízezer teheti meg. Amiért jönnek, az az itteni munkaerő minőségéből származó előny: az a termelékenység, amely arányban van a munkáért fizetendő árral. Emellett a közlekedési hálózat is lényegi érv volt döntésük mellett, Nyugat- és Kelet-Európát Bicske térségéből nagyon könnyen el tudják érni.