Elsősorban a hazai piacukon aktívak a német kis- és középvállalatok (KKV) - derül ki a Commerzbank AG kezdeményezésére indult "UnternehmerPerspektiven" (Vállalkozói Perspektívák) kutatási projekt negyedik tanulmányából.
A frankfurti pénzintézet KKV-szektorra specializálódott részlege, a Commerzbank-Mittelstandsbank által készíttetett kutatásból kiderül, hogy míg a 2,5 millió euró alatti éves árbevétellel rendelkező cégek további 23 százaléka lát esélyt a nemzetközi megmérettetésre, addig 24 százalékuk a jövőben is kizárólag a belső piacra koncentrál. A "Középvállalatok - növekedés a nemzetközivé váláson keresztül" címet viselő tanulmányt a TNS Infratest 4000 érintett vállalkozás megkérdezésével készítette, és a legjelentősebb ilyen jellegű projektek közé tartozik Németországban.
Minden negyedik németnek elég a hazai piac
A német vállalkozások csak abban az esetben gondolkodnak el a nemzetközi piacra történő kilépésről, ha legfontosabb ügyfeleik, illetve vásárlóik már megtették ezt a lépést, és ugyanezt várják el, sőt egyes esetekben meg is követelik beszállítóiktól és partnereiktől. "Nálunk a cégek gyakran nem gondolkoznak geostratégiai módon" - értékeli a németországi helyzetet Martin Blessing, a Commerzbank AG igazgatósági tagja. "Inkább sodródnak a nemzetközi hullámmal, mintsem a nemzetközivé válás motorjai lennének." E magatartást nem lehet arra visszavezetni, hogy a cégek nem tartanák minőségileg versenyképesnek termékeiket. A megkérdezettek 88 százaléka mondta azt, hogy a "made in Germany" továbbra is minőségi garanciának számít.
Más kihívásokat illetve nehézségeket azonban túlértékelnek a német KKV-k. A megkérdezettek 72 százaléka azért habozik kilépni a nemzetközi piacra, mert a jogbiztonság terén lát hiányosságokat. Hozzávetőleg ugyanennyien (73 százalék) bizonytalankodnak azért, mert úgy gondolják, hogy nem ismerik eléggé a külföldi célpiacokat. A gyakorlatban azonban a külföldön terjeszkedő cégeknek csupán mintegy fele (54 illetve 52 százalék) találkozott ilyen problémával. Kizárólag a szellemi termékek védelme esetében találkozik a vélekedés a valós helyzettel: a megkérdezettek 28 százaléka tart ilyen problémáktól és a 27 százalékuknak valóban akadt is gondja a plágiumokkal.
"Már-már úgy tűnik, hogy a német cégek a saját bátorságuktól tartanának" - véli Martin Blessing. "Magától értetődik, hogy a sikeres külföldi tevékenységet meg kell előznie a lehetőségek és a veszélyek józan mérlegelésének. Ugyanakkor ennek alapvetően azt kellene szolgálnia, hogy miként lehet a lehetőségekkel élni, és nem azt, hogy miként lehet a kockázatot elkerülni."
Az ötletek gyors megvalósítására van szükség
Másfelől viszont a megkérdezett vállalatok mintha nem lennének tisztában azzal a veszéllyel, hogy az együttműködésen alapuló "nemzetközi karrier" miatt elveszthetik vezető pozíciójukat a gyártástechnológia, a know-how területén. Csak 19 százalékuk tudja elképzelni, hogy partnereik utánzásra illetve ötleteik "ellopására" készülnének. A globális játékosok azonban - akik árbevételük több mint felét a nemzetközi piacokon realizálják és ezáltal kellő tapasztalattal rendelkeznek - szkepticizmussal tekintenek a nemzetközi partnerségekre, 36 százalék a rossz élménnyel rendelkezők aránya.
Szinte teljesen egybehangzó véleményük szerint a másolatok elleni harcban az egyetlen hatékony eszköz az ötletek gyors megvalósítása termékek illetve piacképes szolgáltatások révén. A védjegy és a szabadalmi oltalom csak 62 százalék szerint alkalmas arra, hogy a versenytársakat távol tartsák maguktól. "A németországi cégek régen felismerték, hogy a gyorsaság versenyelőnyt jelent" - állapítja meg Martin Blessing. "Mégis ez a KKV-k Achilles-sarka. A túlságosan hosszú megvalósítás jelenti a központi problémát az innovációk piacra dobásakor."
