Belyó Páltól arra kért választ a Piac és Profit, hogy a magyar gazdaságot mind általánosabban jellemző kettősség - a munkaerőhiány és a munkanélküliség egyszerre van jelen - okozhat-e feszültséget a nagyszabású vendéglátóipari fejlesztés során. A konjunktúra intézet vezetője kifejtette, hogy az idegenforgalom kivételesen népszerű a hazai lakosság körében. Ez azt is jelenti, hogy az elmúlt évtizedekben sokkal több szakember tanulta ki a mesterség különböző ágait, mint amennyi pillanatnyilag eredeti végzettségének megfelelő helyen dolgozik. Könnyen elképzelhető tehát, hogy sokan visszatérnek. Az a kisebb hadseregnyi szakács, gyógy-masszőr, szállodás is, aki külföldön boldogul napjainkban, ha látja, hogy van értékes jövője a szakmának idehaza, kész lesz visszatérni.
Belyó Pál úgy véli, hogy talán a legszűkebb keresztmetszet a nyelvtudás hiánya lehet, hiszen a nemzetközi turizmus csak akkor veszi komolyan Magyarországot, ha a vendéglátóiparban, a kapcsolódó szolgáltatások vállalkozásainál külföldiekkel kommunikálni képes munkatársakra számíthat. A konjunktúra intézet főigazgatója azonban optimista, hiszen ha valóban a 300 milliárd forint többszörösét kitevő fejlesztések elindulhatnak az idegenforgalomban - a minapi kormányzati bejelentések szerint ez realitásnak tűnik -, akkor tényleg haza, illetve más szakmákból a vendéglátásba fognak áramlani a felkészült vendéglátósok, legyenek azok szakácsok, menedzserek, cégvezetők.