Suppan Gegely, a Magyar Bankholding vezető elemzője szerint a tőkemérleggel együtt a külfölddel szemben 4044 millió euró nettó finanszírozási igény keletkezett az egy évvel korábbi 1467 millió euró deficittel szemben. A szezonális hatások kiszűrésével a külső finanszírozási igény 3173 millió euró volt, a negyedéves GDP -7,5 százaléka.
Ha nem szálltak volna el az energiaárak…
Az elemző mint írja, a külkereskedelmi mérleg romlását tükrözve jelentősen, 4355 millió euró hiányra romlott az áruk egyenlege az egy évvel ezelőtti 2586 millió euró deficithez képest, teljes mértékben a cserearányromlás, ezen belül is az energia- és energiahordozó árak elszállásának hatására, amit tükröz az energia egyenleg mintegy 2,1 milliárd eurós romlása a negyedik negyedévi külkereskedelmi mérlegben, azaz az áruk egyenlegének romlását szinte teljes egészében az energiaárak elszállása okozta, enélkül javulhatott volna a folyó fizetési mérleg. Mivel a negyedik negyedévben -4860 millió euró hiányt mutatott az energia egyenleg, az áruk egyenlege összességében többletet mutathatott volna.
Ezzel szemben a szolgáltatások – ezen belül az idegenforgalom és szállítási szolgáltatások – fokozatos helyreállása és az egy évvel korábbi alacsony bázis miatt a szolgáltatások egyenlegének többlete 1184 millió euróról 1926 millió euróra emelkedett. Míg csökkent az elsődleges jövedelmek hiánya, ezzel szemben nőtt a másodlagos jövedelmek hiánya. A bruttó külső adósság 107,98 milliárd euróra nőtt (a GDP 64 százaléka) az egy évvel ezelőtti 93,7 milliárdról, míg tulajdonosi hitelekkel számolva 149,8 milliárd euróra az egyévvel korábbi 130,5 milliárdról. A nettó külső adósság 21,1 milliárd euróra, a GDP 12,5 százalékára nőtt az egy évvel ezelőtti 16,5 milliárdról (a GDP 7,6 százaléka), míg a tulajdonosi hitelekkel együtt 29,9 milliárdra a tavalyelőtti 24,4 milliárdról.
