Az ősember, ha meglátott egy vadállatot, rettenetes ijedtségében hihetetlen gyorsan elfutott. Azaz kapott természetes adrenalinlökést, a stresszhormont a szervezete menekülés közben lebontotta, így eltűnt belőle.
Táplálkozás és vitaminok
A táplálkozásban is megmaradtak az ősemberi beidegződések. Azt eszünk, amit találunk, nem amit a táplálkozás-szakértők ajánlanak. Zsírosat, édeset, sültet és csokoládét... Pedig a civilizált embernek tudnia kellene, hogy mindezeknek milyen hatásuk van, avagy lesz.
Ismert, hogy a környezeti mérgek, az UV-sugarak, a cigarettafüst, a stressz és a túl sok sport is szabad gyökökkel bombázza a sejteket. Naponta legalább tízezer szabad gyök támad meg minden sejtmagot. És a stressz a tízszeresére emeli a dózist!
Mit tehet ellene, mivel védje magát a ma embere?
Nem lenne helyes általános vitamin- és ásványianyag-igényről beszélni, konkrét tanácsokat adni. És a stresszes munkát végző embernek sem kell feltétlenül minden vitamin és ásványi anyag mennyiségét a többszörösre felemelnie, mivel mindenkinek eltérő mennyiségű tápanyagra van szüksége. Egy élsportoló például háromszor annyi magnéziumot igényel, mint egy irodai dolgozó. Aki túlsúlyos, kilónként több C-vitamint dolgoz fel. Akinek magas a koleszterinszintje, az kétszer annyi E-vitaminnal védheti meg a szívét.
#page#
A folsav fontossága
Sajnos, sokan egyáltalán nem táplálkoznak rendszeresen, de azok is veszélyben vannak, akik nagyüzemi konyháról jutnak ételhez. A hő és a melegen tartás ugyanis tönkreteszi az élelmiszerek folsavtartalmát, ezt a létfontosságú vitamint. Az eredmény: minden második ember folsavhiányban szenved.
A Washingtoni Egyetem kutatói kimutatták: a szívinfarktusok 40 százaléka elkerülhető lenne, ha az ember megfelelő mennyiségű folsavat juttatna a szervezetébe, vagyis 400 mikrogrammot naponta, elsősorban folsavban gazdag élelmiszerekből, leveles zöldségekből, búzacsírából és májból. Ám a gyakorlatban ez nehezen megvalósítható, a folsavnak ugyanis, például a brokkoliból, csak mintegy a 30 százaléka jut el a véren keresztül a bélből a sejtekig, mert nagy része tönkremegy a tárolás és a feldolgozás során. Naponta tehát 1,3 kiló brokkolit kellene fogyasztani, méghozzá frissen és nyersen, hogy fedezze a folsavszükségletet.
Az Egyesült Államokban 1998 óta az olyan fontos alap-élelmiszereket, mint a kenyér, a rizs és a liszt, kötelező folsavval dúsítani. Magyarországon nincsenek ilyen óvintézkedések, pedig Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas biokémikusunk már az 1940-es években javasolta, hogy a C-vitamint kilós csomagolásban árusítsák az élelmiszerüzletek polcain. Az orvostudomány azonban a mai napig a C-vitamin-szükséglet mértékén vitatkozik. Azt azonban elismeri, hogy a stressz feléli a szervezet C-vitamin-készletét.
A légzés reflexe
De más eszközök is léteznek. Menjünk vissza ősünkhöz. Amikor vadállat jött szembe vele, mély levegőt vett, és elszaladt. Mélyen kellett lélegeznie, hogy elég gyorsan futhasson. Ez a reflex még ma is génekben van: ha megijed, nehéz helyzetbe kerül valaki, mindig mély levegőt vesz.
Ha ma is elfutna az ember, mindez nem jelentene problémát. Csakhogy, ehelyett egész nap egy kicsit többet lélegzik be, mint ki.
A szervezet a vér pH-értékének megemelésével ellensúlyozza az oxigéntöbbletet. Ám amikor megemelkedik a pH, csökken a kalciumszint, az erek összeszűkülnek, és fejfájás lesz a vége. A kalciumhiány az idegek burkát is megtámadja. Ettől fokozódik az ingerlékenység. Idegesebb, érzékenyebb lesz az ember, csökken a terhelhetősége.
A stresszt tehát az ember bizonyos mértékben maga idézi elő a légzéssel.
Teljes cikk a Piac és Profit októberi számában.
