- Aki azt mondja, hogy egyszerre csökkenti az adókat és növeli a közkiadásokat, egyszerre csökkenti a költségvetési hiányt és a közös adósságunkat, az hazudik, ármánykodik, az a legszebb álmait lopja el az országnak - jelentette ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök február 28-án délelőtt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évnyitónak szánt tanácskozásán. Majd hozzátette: - A gazdaságért felelősséget vállaló kamara akkor segít Magyarországon, ha azt mondja: aki ilyen politikát hirdet, az az országnak, gazdaságának kárt okoz. Aki ma Magyarországon populista politikát csinál, az árt.

A racionális, higgadt, elemző és felelős közéleti magatartás áltanos hiányát - utalt  Parragh László kamarai elnök köszöntőjére Gyurcsány Ferenc - minden tekintetben elismeri, de azt is hozzátéve, hogy a politikai gügyögés oka a félelem. A félelem, hogy nem lehet többséget szerezni programokhoz.  Nem az a kérdés, hogy merre kell menni, hanem az, hogy kap-e hozzá mandátumot a kormányzat.

Az adópolitikai változtatásokat kommentálva a miniszterelnök annak adott hangot, hogy a tudatos és felelős adózói magatartás bizonyon hibádzik még elég széles körben Magyarországon.  A jövedelmek, a forgalom jelentős hányada nem jelenik meg az adórendszerben, a kiskereskedelem, az építőipar tevékenységnek igen jelentős arányát a hivatalos számlarendszeren kívül bonyolítják le, büntetve a tisztességes vállalkozókat, s azokat, akik kénytelenek a magasabb adókulcsok szerint közterheket befizetni.

- Magyarországon ma esedékes öt reform az államról szól, de ezeknek az alapja nem az állam kezében van, nem felvilágosult technokraták hajthatják ezeket a feladatokat, hanem jelentős politikai-társadalmi támogatottsággal rendelkező politikusok - folytatta a kormányfő. - A '90-es évek közepe óta valóban nem volt jelentős reform az országban. A fő ok az, hogy a reformok tartalmáról nem volt, nincs közmegegyezés.

Kisebb lépésekkel, csendes, apró fordulatokat téve, de 2003-tól elindult a kormányzat egy társadalom- és gazdaságpolitikai irányváltás felé. Gyurcsány Ferenc e megállapításából vezette le jóslatát, azt, hogy 2006-ban - látszik a közéleti vitákból is - ez lesz az igazi tét, a társadalom- és gazdaságpolitikai irányváltás, azaz alapvető különbség lesz 2002-höz képest. Az előző választások során azt észlelte a lakosság, hogy két nagy párt lényegében hasonlókat mondanak, igaz, eltérő stílusban. A következő választás 2006-ban az ellenkezőjéről fog szólni, a szociális piacgazdaság eszményeire épülő reformpolitikát képviselők állnak majd szemben a 2001-2003 időszakát, s a nagyon is hagyományos állam nagyon is hagyományos szerepét megőrizni kívánó politikájának képviselőivel.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök február 28-ának délelőttjén egyébiránt kétszer szólalt meg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évnyitónak szánt tanácskozásán. Először akkor, amikor az elmúlt öt hónapból származó beszédeiből idézett Parragh László kamaraelnök és egyszer, amikor mintegy válaszolt a tőle származó és neki magának címzett felvetésekre. Az MKIK-elnök elsősorban azokat a kormányfői megállapításokat citálta, amelyek a versenyképesség feltételeinek megteremtésére, javítására utaltak. Parragh ezúttal is hiányolta a területfejlesztési, illetve nemzeti fejlesztési programokban, valamint a kereskedelemfejlesztés intézményében való kamarai szerepvállalás lehetőségét, de megjegyezte: reális az esélye, hogy tíz hellyel feljebb kerüljön a versenyképesség nemzetközi ranglistáján az ország.

Az MKIK-elnök, hogy ne legyen csak hangzatos és közhelyszerű a felelősségnek, az együttműködésnek és a párbeszédnek a hangoztatása az évnyitó rendezvényen, a kormányfő bevonásával kitüntette az összes meghatározó munkaadó és bankszövetség vezetőjét, akik ilyenformán valóban régen nem látott egységességet tanúsítva vettek részt a kamarai rendezvényen.