Gyurcsány szerint a gazdasági szféra struktúraváltásának második nagy hulláma elakadt. Európai értelemben nem versenyképes méretű gazdasági szereplők kívánnak az európai piacon megméretődni. Azért nem tudtak például egymillió palack bort szállítani tavaly decemberben Oroszországba, mert nem volt egymillió palack azonos minőségű bor. A kormányfő ehelyütt is megállapította, hogy nem az a járható út, hogy az állam tőkésítsen fel több százezernyi vállalkozást, hogy ezáltal jöjjenek létre európai kvalitású kis és középvállalkozások. Csak az lehetséges, hogy a sokszázezer vállalkozás elindul az összeolvadás, felvásárlás, beolvadás, együttműködés útján. Jó lenne, ha ezt meg is mondaná nekik valaki. Abban a hitben ringatni őket, hogy majd az állam vissza nem térítendő támogatások milliárdjait folyósítja, több mint helytelen. Ráadásul a támogatást ígérő szervezetek egyben azt is követelik, hogy csökkentse az állam a kiadásait, csökkentse az adóbevételeket. Mindez együtt egyszerűen képtelenség. Ha nem történik meg a vállalati szférában az integráció és nem jönnek létre európai értelemben vett közepes nagyságú vállalatok elsősorban tőkeegyesüléssel, technológia-egyesüléssel, akkor a magyar vállalkozói szektor ezen része egyszerűen nem lesz versenyképes.
A magyar gazdaságban az egyoldalúság bajt hoz. Vagyis tévút a hazai nemzeti ipar olyatén fejlődését szorgalmazni, hogy az ellentétben legyen a gazdaság multinacionális szereplőivel. De tévút a fordítottja is, helytelen az a gazdaságpolitika, amelyik ma is azt tűzi ki célul, hogy jelentős támogatásokkal, szinte bármi áron idecsábítson multinacionális vállalatokat. Volt ilyen gazdaságpolitika az elmúlt 15 évben, s korábban nem is volt más választása az országnak. Jelenleg már multinacionális cégeknek sem kell letelepedési támogatást adni, ha nem bizonyos szektorokba, ha nem bizonyos régiókba érkeznek. Gyurcsány Ferenc ez utóbbi tézist magyarázandó azt is közölte hallgatóságával, hogy van olyan térség, ahol 30 százalékos a munkanélküliség, s van olyan, ahol munkaerő-hiány van. A többi között ezért sem jó az olyan generális szabályozás, amelyik mindenhol egyformán akarja csökkenteni a munkabérre rakódó terheket. Ki is fejtette: ahol nagy a munkanélküliség, ott az esetek jelentős többségében komoly szerkezeti, történelmi problémák vannak. Ezért az Ormánságba akkor sem fog önmagától menni a befektető, ha 15 százalék járulékkedvezményt kap. Ez a másfél évtized tapasztalata, illetve az, hogy tehát az Ormánságban teljesen mást kell tenni: például az államnak kell ott befektetni olyan tevékenységekbe is, amilyenek jellemzően nem állami tevékenységek, célok. A "küszöbkockázatot" a magántőke ilyen környezetben nem hajlandó finanszírozni, de ha befektet az állam és üzemeltetésre, bérletre vagy privatizációval átadja a magánszektornak, akkor lehetséges a térség fejlődésének az előmozdítása. E témakört mintegy lezárva és kommentálva Gyurcsány Ferenc leszögezte: a költségvetésre nehezedő nyomáscsökkentés nyilvánvaló kötelezettség, csakúgy, mint a gazdaságfejlesztés finanszírozása, tehát aki e két program mellé még a közterhek radikális csökkentését is megvalósíthatónak állítja be, az nem mond igazat. Mindemellett a versenyképesség javításának sem ez a kulcskérdése, hiszen - fejtette ki Gyurcsány Ferenc - az ipar költségszerkezetének elemzése azt igazolta, hogy a jelentős járulékcsökkentés egyszerűen nem hozna versenyelőnyt a magyar gazdaságnak. Az elégtelen piaci kereslet ugyanis a fő korlát, az elégtelen piaci keresletet pedig nem a viszonylag magas költségek okozzák. Hanem például az innováció hiánya, vagy éppen a bátortalan külpiaci szerepvállalás.
A kormányfő kiemelte, hogy az utóbbi időben igen sok piac- és versenyellenes tartalmú bírálatot lehet hallani, s ezért nem is igazán érti, hogy ilyenkor miért maradnak csöndben az üzleti szektor szereplői és szervezeteik. Gyurcsány szerint a függetlenség - amire hivatkoznak ezek a körök - nem azonos azzal, hogy egyenlő távolságot tartanak az elfogadhatatlan és az elfogadható nézetek között. "Szükség van azoknak a támogatására - érvelt tovább a szónok - , akik képesek elmagyarázni, hogy nem létezik modern Magyarország versenyképes gazdaság nélkül, ez utóbbi pedig nem létezik szabályozott, kontrollált piaci viszonyok és magántulajdon nélkül". A parlamenti bejutásra esélyes pártok közül hármat olyannak lát a miniszterelnök-jelölt, amelyik elfogadja ezt a realitást.
Egyfajta mérleget vonva kijelentette Gyurcsány Ferenc azt is, hogy az elmúlt 16 évben megtörtént a politikai rendszerváltás, a gazdasági szerkezet alapvető kiigazítása, s a legutóbbi időszakban sor került szociális kiigazításra is. Sőt, a nemzeti öntudatra való ébredést is a megtörtént változások közé lehet sorolni, s ilyenformán erős, patrióta programja lehet az országnak nemcsak gazdaságpolitikai értelemben. De ami nem történt meg és még hosszú idő kell a változásokhoz, az a megkésett polgárosodásban is jelen lévő feudális viszonyoknak eltüntetése. A többi között az uram-bátyám viszonyokat felváltó modern, nyitott társadalomra, az azt megalapozó teljesítményközpontú polgári rend általánossá válására utalt a kormányfő.
Legalább két évtizede tapasztalható, hogy menekül mindenkori elit annak a kérdésnek a megválaszolása elől, hogy miben van az országnak a jövője, az ország gazdasága mivel lehet jobb a térségben lévő többi gazdaságnál. A gazdaságpolitika jelenidejűvé vált és döntően fiskális szemléletűvé, egyben a go and stop alapú kiigazításokra épít. Gyurcsány Ferenc szerint 10-15 évnyi előrelátással rendelkeznie kell az országnak, s egy olyan párt van is, amelyiknek birtokában van ilyen vízió: az MSZP-nek Új Magyarország nevű programja ugyanis ez. A kormányfő nem is igazán érti, miért hangzik el manapság a vád, hogy ez a program rokonságban áll a kormány programjával. Szerinte kifejezetten szerencsés a lényeges hasonlóság, hiszen az MSZP elég jelentős szerepet játszik a kormányban, s a baj éppen az lenne, ha a kormány és a kormánypárt hosszú távú tervezése eltérne egymástól. Az pedig kifejezetten furcsa lenne, hogy a választások után az MSZP programjára azt kellene mondani, hogy bocsánat, ez mégsem az új kormány programja.
