#img2#A magyar kormány az ország munkaerőpiacának részleges megnyitását kínálja a román állampolgárok számára - jelentette be Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a második magyar-román együttes kormányülést követő sajtótájékoztatón. Nem ekkor, hanem valamivel korábban, egy konferencián az egykori pénzügyminiszter, Bokros Lajos főleg morális indíttatású érvekkel állt elő. Bosszantónak tartotta a különböző publikációkban már addig is megjelent ürügyeket arról, hogy ne engedjük be a román és a bolgár munkavállalókat az uniós csatlakozásukat követően. Az ilyen intézkedés ellen kiabált annakidején a magyar politika - érvelt Bokros -, kikérve magának, hogy a mi polgáraink nem kapnak bebocsátási jogot több uniós ország munkaerőpiacára. Erkölcsileg sem szép, hogy Magyarország most a két új tagország ellenében akar hasonlóan fellépni. Bokros szerint a honi munkaerőpiacnak is igen jót tenne, ha kicsit nagyobb versenyben kellene megmérettetnie saját magát. Ha pedig valóban segíteni akarja az ország a határon túli magyarokat, akkor ahhoz a legfontosabb eszköz a munkalehetőség. Amúgy meg egyáltalán nem is kell félni attól, hogy olyan nagy számban jönnek át dolgozni. Ugyanis - jelentette ki Bokros - aki ezt meg akarta tenni, az már itt van. Románia gazdasága ráadásul 5,5-6 százalékos növekedéssel rohan előre és iszonytató mértékű munkaerőhiány van rengeteg szakmában.
A magyar miniszterelnök a közös kormányülést követő szavai végül is biztatóbbak a korábbi "kiszivárogtatott" és a Bokros-féle kirohanást kiváltó publikációknál. Gyurcsány Ferenc szerint ugyanis nyitni akarunk a legnagyobb mértékben, ami még nem veszélyezteti a magyar érdekeket. A magyar kormány várhatóan december közepén hoz végleges döntést arról, megnyitja-e munkaerőpiacát, és ha igen, milyen mértékben a 2007. január 1-én európai uniós tagországgá váló Románia és Bulgária állampolgárai előtt.
A budapesti döntés sok tekintetben függ attól - lehetett megtudni az elmúlt napokban -, hogy az unió többi országa milyen feltételek mellett engedi, vagy nem engedi be a két új tagország polgárait munkaerőpiacára. Románia esetében ezek a döntések azért sem mellékesek, mert legalább kétmillióan eleve külföldön dolgoznak, igen nagy számban Nyugat-Európában, s kérdéses, hogy státuszuk mennyiben módosul január elseje után.
Egy hírügynökségi jelentés szerint bizonyos tekintetben "telítődöttek" azok a régi uniós országok, amelyek 2004-ben akadályok nélkül engedték be az új európai munkaerőt. Anglia azóta több, mint 500 ezer kelet-európai uniós polgár munkavállalási bejegyzési kérelmét regisztrálta. A lengyelek, amint régen, most is képesek elárasztani az európai munkaerőpiacot, így Nagy-Britanniában sem véletlenül listavezetők. A 14 ezer magyar munkavállalási bejegyzési kérelem az övéikéhez képest szinte észrevehetetlenül kicsi. Mindenesetre az eddig abszolút nyitott londoni kormányzat is a kézifékhez nyúlt, a két új tagország polgárait már csak feltételekkel engedi be az országba munkát vállalni. A bolgár és a román állampolgárok előtt már nem nyitják ki teljesen a kapukat, nevesítik, hol szabad a pálya, azaz közvetetten azt, hogy hol nem. A mezőgazdaságot és az élelmiszeripart "áraszthatják el" Angliában a bolgár és román munkavállalók. Máshol azonban számos korláttal találkoznak.
Voltaképpen erre utalt a magyar miniszterelnök is, amikor nem a teljes, hanem a részleges munkaerőpiaci nyitást helyezte csak kilátásba: amennyiben a többi uniós országot nem választhatják a román és a bolgár polgárok, akkor elvben nálunk jelennek meg a lehetségesnél nagyobb számban. Ám ha nem a kormányfő, hanem a volt pénzügyminiszter előrejelzései igazolódnak, akkor a gyakorlatban alakulhat egészen más módon is a magyarországi munkalehetőségek iránti kereslet. A válaszra januárig kell várni.
