Joaquín Almunia uniós pénzügyi biztos a múlt héten kilátásba helyezte a Magyarországnak szánt fejlesztési finanszírozások esetleges visszatartását, amennyiben a magyar kormány nem teljesíti a költségvetési konvergencia-célokat. Gyurcsány erre úgy reagált, hogy "Mi a fenét akar tőlünk Európa, amikor nálunk sokkal alacsonyabb az életszínvonal, mint az európai átlag?"
A Financial Times megemlítette, hogy a miniszterelnök korábban ugyan ígértet tett a költségvetési hiány lefaragására, ám mégsem tett konkrét lépéseket, így a deficit továbbra is dagad. Magyarország ugyan 2002 és 2004 között 8,5 százalékról 5,4 százalékra csökkentette az államháztartási hiányt, a várható 2005. évi deficit azonban ismét 6,1 százalék lesz. A további csökkentést az a brüsszeli döntés vétózta meg, mely elvetette az autópálya-építési kiadások költségvetésen kívüli kezelését. (Pozitív döntés esetében 3,6 százalékra csökkent volna a GDP arányos hiány.)
Gyurcsány szerint nem lenne tisztességes befagyasztani Magyarország fejlesztési forrásait, különösen, hogy a Maastricht-i követelmények csak az eurózóna tagjaira vonatkoznak. Hazánk - bár nem használja a közös valutát - ígéretet tett, hogy 2008-ig teljesíti az euró előszobájának tartott ERM-II előírásait, így azt is, hogy három százalék alá csökkenti a büdzsé hiányát. Kóka János, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium vezetője szerint Brüsszel teljesen rossz úton jár, ha fel akarja függeszteni a támogatásokat, mivel hazánkban ebből épülnek az utak, repterek. Kóka szerint komoly különbség mutatkozik Magyarország és a magas deficitek miatt bírált többi ország között, mondván: a magyar gazdaság növekszik, és versenyképesebb, a maastrichti feltételrendszert szintén nem teljesítő más országok - Franciaország, Németország, Olaszország - pedig "egyáltalán nem is növekszenek".
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) kedden ismertett országelemzésében figyelmeztette Magyarországot, hogy hazánk gazdasági instabilitással lesz kénytelen szembenézni a deficit csökkentésének elmaradása esetén.
