2.) A kormány még tovább bővíti a hazai kis és középvállalkozások támogatására kidolgozott, hatásában 800 milliárd forintos programot.
3.) A kormány jogszabály módosításokkal javítja a bankok forráshoz jutásának feltételeit annak érdekében, hogy azok változatlanul hitelezhessék ügyfeleiket.
4.) Javítják annak feltételeit, hogy a befektetési alapok magyar állampapírokat vásároljanak.
5.) Csökkentik a 2008-as kiadásokat, annak érdekében, hogy az államháztartás hiánya idén a GDP 3,4 százalékára, tehát az uniós szabályok szerint a magán-nyugdíjpénztári kiadásokkal korrigált hiány 2,9 százalékra csökkenjen.
6.) Tervezzenek óvatosan 2009-re, és a ma ismert világgazdasági feltételek alapján, az elemzői előrejelzéseket alapul véve, készítsenek új elemzéseket a jövő évre várható makrogazdasági feltételekről.
7.)A 2009-es költségvetést ennek figyelembevételével fogadják el: a benyújtott tervezethez képest módosító indítványokkal javasolnak további kiadáscsökkentést a halasztható kiadásokra.
8.)Halasszák el a 2009. évi adócsökkentésre vonatkozó döntést: ha a kitűzött hiány teljesítése mellett a költségvetésnek maradnak még további forrásai, akkor 2009-ben, évközben lehet majd eldönteni, hogy azt a hiány további csökkentésére vagy adócsökkentésre lehet felhasználni.
9.) Javasolja a társadalmi partnereknek, hogy a 2009-es bértárgyalásokon arra vállaljanak kötelezettséget, hogy 2009. januárjától a bérek megőrzik reálértéküket, és az év első felének végén, az addigi folyamatok ismeretében lehet majd arról dönteni, hogy 2009 júliusától van-e mód reálbéremelésre.
10.) A kormány felfüggeszti az Új Tulajdonosi Program elindítását.
11.) A kormány javasolja a közpénzügyi törvény, és benne a költségvetési plafon három héten belüli elfogadását.
12.) A kormány javasolja a nemzeti pénzügyi felügyelet megerősítését, hatáskörének kiterjesztését és egy egységes európai felügyelet létrehozását.
Gyurcsány Ferenc pártelnök-miniszterelnök gyakorlatilag in medias res, a gazdasági világválság, a pénzügyi nehézségek okozta helyzetről beszélt. Kiemelte, hogy nincs ok pánikra, előre kell tekinteni, s meghatározni azt az utat, amelyet a vihar elültével járnunk kell. A miniszterelnök felvetette, hogy a kapitalista, piacgazdasági viszonyok előtérbe helyezték a pénzközpontú szemléletet, ám mindez megingott. Fontosnak tartotta azonban, hogy Magyarország jól felkészült, a védekezési stratégiája kiváló, nem sodort el minket is az ár. Javaslatot tett továbbá, hogy ilyen helyzetben országos összefogást teremtsünk, amelyhez a szombaton mintegy hatszáz tagú kongresszustól is támogatást kért.
A helyes egyensúly
Szerinte a társadalmat három nagy pillérre kell építeni; a polgárok normakövető magatartására, az állam szerepvállalására és a gazdaságra. Azonban meg kell találni ezek helyes egyensúlyát. Úgy gondolja, hogy az Egyesült Államokból kiindult válság során a rövidtávú profitérdek az állami felelősség és a társadalmi szempontok fölébe kerekedett, s ez itthon nem megengedhető. (Hasonlóan vélekedett néhány napja Orbán Viktor is.)
A miniszterelnök gangsúlyozta, hogy Magyarországot meg kell védeni, szembe kell nézni a kihívásokkal. Fontosnak tartotta, hogy bár az elmúlt két évben megerősítették a magyar gazdaságot, mégsem szabad ennek félbeszakadnia, hisz a rendkívüli helyzet további védekezést tesz szükségessé. Ennek folyamán el kell hárítani a veszélyt, és meghatározni az új, hosszú távú célokat. Mindehhez azonban nemzeti összefogás szükséges.
Gyurcsány Ferenc egyben dicsérte a magyar bankrendszert, amely erős, fizetőképes, megőrizte likviditását, így a betétesek pénze biztonságban van. Megemlítette az erős betétvédelmi alapot, és a múlt hét kedden biztosított kormánygaranciát - ezzel is kihangsúlyozva azt, hogy az ország sorsát mennyire a szívén viseli.
Társadalmi-gazdasági csúcsértekezlet kell
Az Európai Unió tagállamainak gazdasága vélhetően recesszióba fog süllyedni, azonban ez nem szabad, hogy hatással legyen a magyar gazdaságra, habár ez külkereskedelmi kapcsolatainkban nehézségeket fog okozni - közölte a miniszterelnök. Éppen ezért hangsúlyozta, hogy óvatosnak kell lennünk, mérsékelt növekedéssel kell számolni, és csökkenteni kell az állam kinnlevőségeit, tehát az állampapírok számát. "Így képesek lehetünk az eddig tervezettnél is kisebb hiánnyal finanszírozni az államot, s a költségvetési hiányt 3 százalék alá próbáljuk szorítani. Erre, bár disszonánsan hangozhat, épp a válság nyújthat lehetőséget, hiszen nemzeti összefogással új utakon kell járnunk."
Ezt a miniszterelnök egy társadalmi-gazdasági csúcsértekezlet összehívásával kívánja véghezvinni, amelyhez a közjogi méltóságok, a törvényhozás és az ellenzék támogatását is kérte, kiemelve a köztársasági elnököt, aki a nemzeti egység szimbóluma. Mindazonáltal fegyelmezettségre van szükség, mind a munkavállalók, mind a szakszervezetek és a munkáltatók részéről - vélte Gyurcsány.
Fegyelmezetten reagáltak
Gyurcsány Ferenc emlékeztetett arra az éjszakára, amikor megtámadták a magyar pénzügyi rendszert, amivel kapcsolatban elmondta, hogy büszke az állam és a kormányzat közös reakciójára, amely összefogott és fegyelmezett volt. Ennek okán példaként említette a magyar pénzügyi élet irányításáért felelős embereket, "akik a csütörtöki nap során még éjfélkor is együtt ültek, s írásba adták kötelezettségvállalásaikat, amelyeket a reggeli piacnyitáskor megvalósítottak, s ennek eredményeként a spekulációkat és a rémhírterjesztéseket is kivédve, sikerült stabilizálni a tőzsde és a valutaárfolyamok helyzetét, anélkül, hogy komolyabb intervencióra lett volna szükség." Külön kiemelte Veres János és Simor András munkáját, s elmondta, hogy a pénzügyminiszter felkészültsége és helytállása nélkül mindez nem történhetett volna meg. (Az OTP pénteken a rendőrségen, a jövő héten pedig a brit hatóságoknál tesz feljelentést tőkebefektetési csalás miatt ismeretlen tettes ellen.)
A miniszterelnök szerint az MSZP és az SZDSZ közötti stratégiai együttműködés nemzeti érdek. Belátható időn belül a napi taktikai, rövid távú együttműködésnél mélyebb, közös cselekvésre van szükség a két párt között, és ezt már az MSZP többsége is belátta - mondta Gyurcsány Ferenc.
Beszéde végén felkérte a kongresszus résztvevőit, támogassák a kormányt azzal, hogy szavazzák meg az állásfoglalás-tervezetet. Említette, hogy három dologban kell egyetértésre jutni. Elsőként a kongresszusnak támogatni kell a nemzeti csúcs összehívását. Másodsorban a kongresszusnak támogatni kell a frakciót és a kormányt a minap kiadott 12 pont végrehajtásában, végül pedig a kongresszusnak el kell fogadni a Haza és haladás, illetőleg a 2020-ig tartó nemzeti programot. A küldöttek egységesen elfogadták a javaslatot.
Fidesz: a válság nem 12 napja kezdődött
A kisebbségi kormány tehetetlenségét és a pénzügyi válságra adott késedelmes reakcióját kritizálták a Fidesz szombati konferenciáján, ahol új költségvetést és adócsökkentést szorgalmaztak, és arról is beszéltek, hogy Magyarországnak az euró minél előbbi bevezetése az érdeke. Navracsics Tibor frakcióvezető, a Fidesz gazdasági kabinetjének és európai parlamenti delegációjának Válságból válságba címmel megrendezett konferenciáján arról beszélt, hogy pénzügyi válság és kezelése a kisebbségi kormány sérülékenységét, instabilitását és csődjét mutatja. Szerinte új költségvetési törvényre és adótörvényekre, valamint jelentős adócsökkentésre van szükség
A Fidesz frakcióvezetője szerint a pénzügyi válság nem 12 nappal ezelőtt kezdődött a világban és a magyar gazdaságban. Utóbbi 2006 óta költségvetési problémákkal küzd a gazdaságpolitika hiteltelensége miatt. Navracsics Tibor szerint éppen a hitelességi válság az, ami miatt a pénzügyi válságnak a környező országokhoz képest Magyarországra súlyosabb hatásai vannak.
Varga Mihály, a Fidesz gazdasági kabinetvezetője is azt mondta, hogy Magyarország adócsökkentés nélkül nem tud elindulni a növekvő pályán. Szerinte a lakosság nem lehet első számú elszenvedője annak, ami az országban történik, így a kormány a reálbérek befagyasztásával, nem biztos, hogy a megfelelő megoldást találja meg.
Szájer József, a Fidesz európai parlamenti képviselője szintén úgy vélte, a válság bebizonyította, hogy mindent összevetve Magyarországnak az euró minél előbbi bevezetése az érdeke. A politikus kritizálta, hogy a válsághelyzetben a kormányzat részéről nem siettek a megoldással. Szerinte egy hitelét vesztett kormány nem képes elérni, hogy Magyarország megfelelően ki tudja védeni a válság következményeit.
SZDSZ: súlyos károk, ha nincs adóreform
Az SZDSZ kiindulási pontnak és tárgyalási alapnak tartja Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 12 pontos gazdasági javaslatát, de nem tekinti elegendőnek, ezeknél jóval határozottabb lépéseket vár el a kisebbségi kormánytól - mondta Fodor Gábor pártelnök a Liberális Gazdasági Kabinet ülése után a Kóka János frakcióvezetővel közösen tartott sajtótájékoztatón. A liberális párt legfontosabbnak a költségvetési plafonra tett törvényjavaslatának parlamenti elfogadását tartja, szándéka szerint a törvényhozás már hétfőn megkezdi a vitát és két hét múlva határoz is róla.
Kóka János a tartós gazdasági recessziót nevezte a legnagyobb veszélynek, amit Magyarországnak okozhat a világgazdasági válságfolyamat. Emellett azt, hogy nem lehet majd a jelenlegi módon értékesíteni a piacon a magyar állampapírokat, mivel a válság elsősorban a túlköltekező államokat bünteti.
A szabad demokraták hajlandóak átgondolni a jövő évi 400-450 milliárd forintos adócsökkentésre tett javaslatuk tartalmát, de határozott álláspontjuk, hogy súlyos károkat okozna az országnak, ha lemondana az adóreformról - hangzott el.
Fodor Gábor összefogásra hívott fel minden politikai erőt, példát véve az Amerikai Egyesült Államokról, ahol egy hónappal az elnökválasztás előtt, pártállástól függetlenül össze tudtak fogni a kongresszus és a szenátus képviselői a válságot enyhítő intézkedéscsomag megszavazására.
Kóka János egyetértett azzal, hogy előnyt kell biztosítani a stabilitásnak a versenyképességgel szemben, de megfogalmazása szerint ez nem adhat ürügyet a kormánynak, hogy ne csináljon semmit, hanem továbbra is túlköltekezzen. A frakcióvezető - volt gazdasági miniszter - az állami kiadások csökkentésében, a takarékos állami gazdálkodásban, az állami újraelosztási rendszer újragondolásában körvonalazott egy hosszú távú gazdasági makropályát, aminek része a háztartások, a vállalkozások helyzetét javító adó- és járulékcsökkentés, illetve az adórendszer egyszerűsítése.
