Gyorssegélynek nevezte el Draskovics Tibor pénzügyminiszter azt a csomagot, amelyet vélhetően már márciusban megtárgyal a kormány is és a parlament is. Azon nem túl nagy horderejű, ám a gazdaság szereplői számára mégis komoly akadálynak számító, adó jellegű ügyek megváltoztatását viszi e döntéshozó fórumok elé a gazdasági kormányzat, amelyek érvényre juttatását követően javulhat a versenyszféra komfortérzete. A pénzügyi tárca vezetője - aki Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter társaságában részletezte is a sajtó nyilvánossága előtt az adózás mértékéről és módjáról tervezett rövid és hosszabb távú változtatási "menetrendet" - kijelentette: a szabályozásban meglévő zavaró elemeket is, akár hatalmi szóval kiiktatják, azaz a bürokrácia nem lesz akadálya az ebbéli, elsősegély jellegű beavatkozásnak.

A márciusi "tűzoltásnál" azonban sokkal nagyobb, szinte a reform kategóriájába tartózó átalakítások első lépését tette meg a fiskális és a gazdasági tárca, amikor eldöntötték, hogy kiviszik az államigazgatás intézményrendszeréből a szakmai és jogi korszerűsítés kidolgozását. Erről magukkal az érdekeltekkel, az adótanácsadó cégekkel, gazdaságkutatókkal január 21-én meg is állapodtak. A két miniszter az adóreform ezen előkészületeit értékelve pedig kifejtette, a modern, Európába versenyképes magyar gazdaságot Európában versenyképes magyar adórendszer szolgálja ki.

A többen és többet kereshessenek cél az igazságosabb közteherviselés mellett teljesülhet. Ám ezzel együtt értendő a hiánynak, az államháztartás-, az újraelosztás mértékének a csökkentése. Az adórendszer átalakítása tehát a teljesítmény és az érdekeltség erősítése révén legyen képes növelni az állam bevételeit - fogalmazta meg Draskovics Tibor. Mert ez a kulcsa az adócsökkentésnek. Kóka János pedig azzal a megállapítással élt, hogy a '80-as évek végén elindított írországi sikertörténetre van szükségünk nekünk is. A gazdasági miniszter is akadálymentesítésben gondolkodik, abban, hogy kisebb elvonás és alkalmasint kisebb visszaosztás szükséges, s hosszabb távon a nagy rendszerek módosítása révén juttatható több levegő a gazdaságnak. Ennek során kérdés, milyen aktív szerepet kell vállalnia a kormányzatnak, hogy a modernizáció megvalósuljon. Kóka János ide sorolta a beruházás-ösztönzést, a tőkeprogramokat, a hitelezéseket, az EU-s támogatások kezelését. Magyarországnak tudnia kell, hogy bizonyos igen fontos globális szolgáltatások csak akkor valósulnak meg nálunk, ha megfelelő adópolitika, egészségügy, befektetés-ösztönzési rendszer áll rendelkezésre. A gazdasági tárca vezetője olyan adórendszerben gondolkodik tehát, amilyen a teherelosztás jellegét megváltoztatja, illetve a hatékonyság függvényében optimailzálja a beszedendő adó mértékét. A mai adónemek nem követik azt a célt, hogy magas hozzáadott értékű nemzetközi szolgáltatásokat szeretnénk az országba csábítani, s azt sem, hogy logisztikai, illetve kelet-közép-európai elosztó központok alakuljanak ki nálunk. A sok nagy akadály mellett megannyi apróság is jelen van a mai gyakorlatban, s ez utóbbiak eltűntetése még azzal sem jár együtt, hogy bevételektől esik el a büdzsé.

Mind a két miniszter hangsúlyozta, hogy a mainál jóval többen, szélesebb adóalapok után, egyszerűbb adminisztrációval, kevesebbet fizetnek majd, ez jelenti a változtatások eszenciáját. Az adó- és járulékrendszer teljes áttekintését is jelenti az az elemzés, amely megalapozza a közép távú, legalább három esztendős programot. Lényeges, hogy mindezt tabuk és politikai korlátok nélkül lehessen véghez vinni. Ez is magyarázata annak, hogy az adótervezés projektjét kiviszik az államapparátusból.

Draskovics Tibor az adótanácsadó, gazdaságkutató intézmények, valamint vállalkozói érdekképviseletek adóreform tervezetéből néhány hónapon belül konzisztens javaslatot kíván letenni a kormány asztalára. Elképzelhetőnek tartja a miniszter, hogy bizonyos részek akár már az év végén, továbbá 2006-ban bevezethetőkké válnak, s persze hosszabb távon megteendő lépések sorával is számolni kell.

Az élőmunkához tartózó közterhekről szólva a miniszter jelezte, hogy itt már elindult az átalakítás, mérséklődött a progresszió és kevesebb a kedvezmény már ebben az évben is. Persze a munkáltatókat változatlanul magas társadalombiztosítási járulék terheli. A munkaadók és munkavállalók közötti teherviselés arányának, mértékének kérdését éppen ezért tartja elemzendőnek a gazdasági kormányzat, csakúgy, mint a különböző jövedelemszerző formák és adóvonzataik viszonyát. Változatlanul értékelendő, hogy a társadalombiztosításban, a személyi jövedelemadózásban a szociális szempontoknak meg kell e jelenniük a jövőben is?

Az általános forgalmi adónál nem az a lényegi kérdés - fogalmazott Draskovics Tibor -, hogy egykulcsos rendszert vezessen be az ország azonnal. Sokkal aktuálisabb azt mérlegelni, hogy a felső kulcs legalább 5 százalékpontos csökkentése milyen módon lehetséges. A miniszter úgy látja, hogy ehhez a középső és felső kulcs közelítése, sőt akár egységesítése megoldást kínál. Igaz, ezen elképzelés felvetése mellett egyelőre nem "téma" a gyógyszerek áfájának megemelése. Az áfa-mérték változtatása azt is felveti, érdeke-e az országnak, hogy az emberek idehaza vásároljanak iparcikkeket? A miniszter érvelésének lényege az igenlő válasz, vagyis eggyel több érv szól amellett, hogy egységesedő áfa-kulcsról szóljanak az adószabályok, akár már ennek az évnek a végén. Draskovics szerint figyelmet érdemlő Szlovákia adózási rendszere, ennek ellenére sem biztos, hogy szerencsés lenne a másolás. Az viszont tény, hogy az egyes országokban kialakított adókörnyezet lényeges versenytényező, s a maga módján még ország-marketing is, Szlovákiának pedig lett egy jól eladható sztorija az adóreformja révén. A szlovák példa mellett a román és a balti országok kísérlete, módszere is elemzés tárgya. A társadalmi és gazdasági folyamatok, következmények vizsgálata ugyancsak elengedhetetlen. A szlovák 19 százalékos áfakulcs apropóján a fiskális tárca vezetője mindenesetre megjegyezte, hogy megoldás a 20 százalék alatti egységes kulcs, de hogy mikor és hogyan célszerű ezt meglépni, az kérdéses. A helyi iparűzési adó átalakításánál ugyancsak fokozatos menetrendet tart alkalmazandónak a fiskális és a gazdasági tárca vezetője. Az árbevétel arányában kivetett terhek mérséklődése mellett lépne be a társaságok eredményét alapul vevő iparűzési adó. Az önkormányzatok finanszírozási biztonságát azonban nem lehet veszélyeztetni, a szabályozásnál tehát ez is alapkérdés.

Az adórendszer átalakításával párhuzamosan holland mintájú programot is elindít a kormányzat - jelentette be a fiskális tárca vezetője, utalva az igazságügyi és a gazdasági miniszterrel kötött e tárgyú egyezségre. Ez azt jelenti, hogy adaptálják a holland gyakorlatot, azt, hogy számszerűsítik az állami szabályozás hatását. Az átveendő módszer lényege, hogy tudatos lépésekkel kényszerítik az államapparátust a szabályozásra.