Lassuló gazdasági növekedés, növekvő egyensúlytalanságok
A világgazdaságban tapasztalható recesszió és a részben ettől független belső hatások miatt természetszerűleg a magyar gazdaság növekedése is, lelassult. Az első negyedévi GDP növekedés 2,9%, a második negyedévi előzetes adatok alapján 3,1%-os volt. A várakozások szerint a növekedési ütem az egész évre nemigen tér el a 3%-tól (2001: 3,8%). A második negyedéves növekedés előzetes adatatát figyelve eldőlt a korábbi dilemma, hogy vajon a ciklusváltás V, vagy U alakot ölt-e, a kérdés most már csak az U alsó szárának hossza.
A középtávú tervezések inputjaként használt és a kormányzat gazdaságpolitikai tervezésében is hivatkozott nemzetközi konjunktúra index előrejelzések 2003-ra dinamikus növekedést vetítenek előre. Ennek ma előre jelzett mértéke meghaladná a 1999 végén, 2000 elején a konjunktúra ciklus tetőpontján regisztrált értékeket, aminek kicsi a valószínűsége. Az elmúlt éveket vizsgálva új jelenségnek tűnik, hogy az egyébként hároméves periódusok után következő ciklusforduló nem tudott egy éven belül lezajlani, legalábbis pl. az IFO indexe erről tanúskodik. A külgazdasági konjunktúra várat magára, a hazai növekedés lassulásával párhuzamosan a makrogazdaság egyensúlyi mutatói romlásnak indultak, tekintettel arra, hogy a növekedés motorjává az export helyett a sokkal inkább a megnövekedett belső fogyasztás vált.
A fizetési mérleg deficitje az első félév folyamán közel duplájára nőtt a tavalyi év első félévéhez képest. Ehhez nagyban hozzájárult az is, hogy a kereskedelmi mérleg 26,1%-kal romlott a tavalyi év hasonló időszakához képest, a turizmusból származó bevételek pedig még ennél is jobban, 30,3%-kal csökkentek az időszak folyamán. Ezzel párhuzamosan a szolgáltatások importja 23,7%-kal növekedett. Mindezek következtében a folyó fizetési mérleg deficitje idén várhatóan a GDP 2,2%-áról 3,5%-ra fog növekedni. (A nem adóssággeneráló tőkebeáramlás is visszaesett az első félév folyamán (31,1%-kal), így a szuverén nettó adósságállomány 4,7 Mrd euróra növekedett, mely érték 2,3 Mrd euróval magasabb a tavaly félévinél.)
Alapvetően az országgyűlési választásokkal kapcsolatos kötelezettségvállalásoknak köszönhetően az államháztartás deficitje lényegében félévkor elérte az év végére tervezett szintet. Az új kormányzat által meghirdetett béremelések és nyugdíj-kiegészítések hatásait is figyelembe véve a hiány év végén meghaladhatja a GDP 5,5-6,0%-át is. (A piac számára az egyik legfontosabb üzenet a GDP-arányos költségvetési hiány deklaráltan évi 1-1,5 %-kal való csökkentésére irányuló törekvés.)
Csökkenő infláció, kamatemelkedés, csökkenő értékpapír-árfolyamok
A dezinfláció 2002. év első felében tovább folytatódott. A fogyasztói árak az első félévben 5,9 %-kal emelkedtek, szemben a tavaly első félévi 10,4 %-al. A dezinfláció alapvetően a világpiaci olaj és agrárárak mérséklődésének, valamint a forint erőteljes és tartós felértékelődésének következménye- utóbbinak az input költségek csökkenése és a külkereskedelmi-főpiaci árak ármeghatározó szerepe révén. Az év hátralévő részében azonban az előzőekből következően már csak kismértékű infláció mérséklődésre lehet számítani.
A nominális kamatszint (rövid lejáraton) az első negyedév során az infláció mérséklődéssel párhuzamosan csökkent, azonban májustól a jegybank restriktívebb monetáris politikájának köszönhetően enyhén nőtt. A reálkamatszint mintegy 5%-ra ugrott fel 2002 közepére, összehasonlítva az utóbbi két évben tapasztalt, mintegy 2-3%-os mértékkel. Annak ellenére, hogy a külső környezetet alacsony növekedés, alacsony nominális és reálkamatszint jellemzi, fennáll annak a lehetősége is, hogy a trendjében csökkenő hazai infláció ellenére a reálkamat a jelenlegi relatív magas szinten stabilizálódik az elkövetkezemdő rövid-középtávú időszakban. A piacok volatilitása megnövekedett, az irányadó kamatok és hozamok egymáshoz képesti alakulása kevésbé kiszámíthatóvá vált.
A 2002 eleji folyamatos erősödést követően a forint Euróhoz viszonyított árfolyama áprilisban 242 Ft-on érte el tetőpontját, míg a mélypont 251 Ft volt májusban a romló folyó fizetési mérlegre és költségvetési deficitre adott reakcióként. Azóta valamelyest „magához tért” az árfolyam, de korábbi szintjéig már nem erősödött és jelenleg 244 Ft körül ingadozik.
A BUX az évet 7131 ponton kezdte, május elején érte el 8949 ponton idei eddigi legmagasabb értékét, majd csökkenésbe fordult és az első félévet 7253 ponton zárta. Egyidejűleg a legutóbbi kamatemelésekkel a kötvényárfolyamok szintén csökkentek, ennek eredményeképp a befektetési alapok általában igen szerény hozamteljesítményt realizáltak az első félév során.
A növekedés változó struktúrája a bankszektor állományaiban
A bankszektor vállalati hitelállománya az első félévben a gazdasági növekedés lassulása ellenére nominálisan 5,2 %-kal, reálértéken 1,2 %-kal emelkedett, ami meghaladta az előző év hasonló időszakának 3,2 %-os bővülését, reálértéken -2,6 %-os visszaesését. Mindazonáltal, az idei évi hitelállomány-növekmény szerkezete már jól tükrözi a növekedésnek a nemzetközi recesszió következtében megváltozott hajtóerejét, mivel a növekmény majdnem kizárólagosan az építőiparban és az ingatlanszektorban realizálódott, miközben a feldolgozóipar és egyéb termelőszektorok részére folyósított hitelállomány nominálisan is csökkent. Ilyen mértékű állományi eltéréseket 1995 végétől 2002-ig nem tapasztaltunk..
A vállalati hitelállományok szektorális növekedését magyarázza a KSH beruházási statisztikája is, mely szerint a beruházási tevékenység II. negyedévi 5,1%-os növekedésén belül (a szezonálisan kiigazított index szerint volumene 0,5%-kal növekedett) az építési beruházások 14,3%-kal emelkedtek, míg a gép- és berendezésberuházások 5,6%-kal csökkentek. A beruházás teljesítményértékének növekedéséhez elsősorban a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás nemzetgazdasági ág 63,9%-os növekedése járult hozzá. A beruházások egynegyedét adó ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás nemzetgazdasági ág 12,3%-os bővülését a lakásberuházások adják, melyeknek értéke az elmúlt negyedévhez hasonlóan jelentősen nőtt. Ugyanakkor a beruházások 22%-át képviselő feldolgozóipar nemzetgazdasági ág volumene 9,9%-kal csökkent.
Ezen túlmenően gyakorlatilag nem lépett fel addicionális finanszírozási szükséglet a kereskedelemben, szállítási infrastruktúrában és a távközlési szolgáltatásokban. A hitelállomány további bővülését a későbbiekben befolyásolhatja az államháztartás ismét növekvő eladósodásából eredő, tartósan magasabb reálkamat szinthez hozzájáruló kiszorítási hatás.
A vállalati betétállomány az első félévben 4,0 %-kal nőtt (reálértéken 0,1 %-kal csökkent), összevetve a tavalyi első félévi nominálisan -1,2 %-os csökkenéssel, reálértékben 6,7 %-os visszaeséssel. Tapasztalataink szerint a vállalati szektor tevékenységének erős szezonalitása - nemcsak a mezőgazdaságban - számottevően hat a bankoknál lévő állományokra és fizetési forgalmaikra egyaránt. Ez a szezonalitás rendszerint kedvezőbb második félévet jelent a bankok számára. Ebben az évben mindamellett komoly bizonytalansággal kell szembenézzünk arra vonatkozólag, hogy ez a „szokásos kedvező fordulat”, ha egyáltalán lesz, milyen mértékben következik majd be a második félévben.
A háztartások hitelállománya továbbra is rendkívül dinamikusan (nominálisan 24,0 %-kal, reálértékben 19,1 %-kal) emelkedett az első félévben, meghaladva az előző év azonos időszakáét (19,8 %, reálértéken 13,1 %). A növekedés dinamikája erősebb volt a második negyedévben. Az elkövetkező időszakot - a közeljövőt is ideértve - a lakosság növekvő eladósodási hajlandósága fogja jellemezni. A jelenségnek számos mozgatórugója van: elhalasztott lakás, gépjármű és bizonyos tartós fogyasztási cikkek iránti kereslet, az államilag támogatott lakáshitelek kedvezményeinek kiterjesztése, a lakosság jövedelempozíciójának látványos javulása, különösen az elmúlt 12 hónapban. A legfrissebb ingatlanpiaci adatok alapján, melyek július-augusztus folyamán már megtorpanást jeleznek az értékesítésben, ma még nem eldönthető, hogy elértük-e a hiteldinamika csúcsot, vagy csak a szezonalitás hatását tapasztaljuk és ősszel újra beindul a piac. A havi növekmények itt torzíthatnak, hiszen a folyósítások az új építésű lakásokra ütemezettek, tehát a korábban indult nagyobb számú építést tükrözik. Ha elfogadjuk, hogy a lakosság tartósan pozitív jövedelmi kilátások fennállása esetén fogyaszt, illetve tartós javakba ruház be, akkor ebben a magatartásában az erre ható feltételrendszer komolyabb mértékű változásakor várunk módosulást. Ez viszont mérsékelheti a megtakarítások növekedésére vonatkozó várakozásokat is.
A lakossági megtakarítások stagnáltak 2002 első félévében, ami azért meglepő, mert egyrészt a kamatok emelkedése és az infláció mérséklődése miatt a reálkamatok tovább növekedtek, másrészt a lakossági reáljövedelem kiugróan - 10 % felett - bővült. A betétállomány első félévi nominális szinten maradása reálértéken 4,3 %-os csökkenést jelent, ami kedvezőtlenebb az egy évvel korábbi nominálisan 3,2 %-os növekedésnél, azaz, reálértéken -2,6 %-os zsugorodásnál. A hitelezési dinamika lassulásával, a jövő évi mérsékeltebb bérnövekedési kilátások és a tőkepiacok gyengélkedésével a banki megtakarítások ismételten növekedésnek indulhatnak, bár a nyugdíjrendszer reformjának - egyébként örvendetes - következetes megvalósítása szintén betéti forrásokat vonhat el a bankoktól, hogy a másik oldalon a vagyon- és letétkezelt állományokat gyarapítsa.
A bankszektor mérlegfőösszege 2001 júniusához viszonyítva 8,7 %-kal (reálértéken 3,9%-kal) növekedett. Ugyanakkor az üzleti aktivitást jobban tükröző korrigált mérlegfőösszeg 23,1 %-kal nőtt az elmúlt egy évben. Nőtt a bankok mérlegen kívüli aktivitása is, a határidős ügyletek területén 190 %-os, a függő kötelezettségek esetében pedig 25 %-os volt a nominális növekedés. A mérlegen belül a legnagyobb tételt jelentő ügyfélhitelek állománya 20,3 %-kal bővült, és így részesedése a teljes eszközállományon belül 59,3 %-ra növekedett. Legdinamikusabban az egyéb pénzügyi tevékenységet folyatató vállalkozások (nem hitelintézetek), valamint a lakossági hitelek állománya bővült az elmúlt egy év során 63,8, illetve 58,4 %-kal, míg a vállalati hitelek állománya 10,1 %-kal gyarapodott. A vállalati hitelek így a mérlegfőösszeg 38,1 %-át teszik ki, a lakossági hitelek a dinamikus növekedés következtében pedig 8,2 %-át.
A hiteleken belül a jegybanki és hitelintézeti kihelyezések állománya a tavaly június végi állapothoz képest 15,5 %-al bővült, ennek következtében részaránya is a teljes eszközállománynak 2,1 %-át érte el. A forgatási célú értékpapír állomány nominálisan 6,1 %-kal mérséklődött, ezen belül a deviza viszont az egy évvel ezelőttinek több mint négyszeresére emelkedett (alacsony bázisról). A befektetési célú értékpapír-állomány pedig mindössze 6,4 %-kal nőtt, ezek eredőjeként az értékpapír-portfoliók részaránya eszközoldalon 1,0 %-kal 15,3%-ra csökkent. A jegybanknál és a bankközi piacon elhelyezett betétek szintén csökkentek, így a
mérlegfőösszegen belüli részarányuk 12,8 %-ot tett ki az első félév végén. Növekedtek viszont a vagyoni érdekeltségek az elmúlt időszakban (23,5%), itt azonban jelentős tételnek számít a szlovák IRB bank OTP általi megvétele.
Forrásoldalon tovább folytatódott az ügyfélbetéteknek az ügyfélhitelek növekedésétől egyre inkább - jelenleg több mint 11 %-kal - elmaradó, nominálisan 9,0 %-os dinamikája. A vállalati betétek 2001 első féldév vége óta 18,9 %-al bővültek (az egyéni vállalkozók betétei pedig 26,1 %-kal), míg a lakossági betétállomány ettől egyre inkább elmaradva 10,8 %-kal. Jelentősen növekedett az egyéb pénzügyi intézetek betétállománya (több mint háromszorosára), az egyéb betétek viszont 12,9 %-kal csökkentek.
A bankközi betétek állománya alig változott (17 %-kal nőtt). A hitelezői jogot megtestesítő értékpapírok állománya nominálisan több mint másfélszeresére növekedett, igaz részaránya a források között még így sem éri el a 3%-ot (2,6%).
A szektor egészére fennáll a deviza eszközök és források (különösen utóbbi) arányának visszaszorulása a forintállományok javára. A betétállományoknál több mint 4 %-kal csökkent a devizaforrások aránya. A hitelállományoknál - ha kisebb mértékben is - de szintén csökkent a devizahitelek aránya (elsősorban a vállalati hiteleknél, míg a lakossági hiteleknél valamelyest nőtt a devizahitelek aránya az euró alapú lakáshiteleknek és személyi kölcsönöknek köszönhetően, bár súlyuk így is csak 4,0%).
A forint eszközök súlya 1,4 %-kal nőtt és a mérlegfőösszeg 67,2 %-át tette ki, a forintforrások aránya pedig 2,4,%-kal bővült, 67,6 %-os részarányt érve el, ezzel párhuzamosan értelemszerűen a deviza állományok részaránya egyaránt 1,4-2,4 százalékkal mérséklődött. Az éven túli lejáratú forinthitelek iránti növekvő kereslet tendenciája változatlanul fennmarad középtávon, a forint ügyfélhitel dinamika a deviza és lejárati pozíciót tágítva növeli a tőkepiaci forintforrás bevonás iránti igényt. Ezért a pénzintézetek által kibocsátott középlejáratú adósságpapírok további növekedésére lehet számítani.
A jövedelmezőség alakulása
A 2002.év ellentmondásosan alakul a bankszektor számára. A fontosabb ható tényezők közül már említettük a lakossági hiteldinamikát, a vállalati szektor kisebb ütemű és jelentősen megváltozott szerkezetű növekedését, a pénzpiaci folyamatokat. Ezek eredőjeként alakult ki az első félévi eredmény.
Ugyanakkor az egész év értékelésénél majd figyelembe kell venni, hogy 2001 folyamán három szabályozás-változásból eredő rendkívüli tényező növelte a szektor jövedelmezőségét, szemben az idei évvel, mikor is ilyen tényezők nem alakítják az eredményeket (ezért ez jobban tükrözi majd a fundamentális helyzetet).
A devizakereskedelem és -árfolyamváltozás nyeresége tavaly 18 %-kal emelkedett, amiben számottevő szerepet játszott a sávszélesítés és devizaliberalizáció piacélénkítő hatása. A második tényező 2001-ben a szabályozási, számviteli szabályok miatt megszűnő országkockázati céltartalék, árfolyamkockázati céltartalék, ill. árfolyamveszteségre képzett céltartalékok felszabadításának egyszeri eredményjavító hatása (összesen kb. 12 Mrd Ft). Ugyancsak az eredményeket növelő hatása volt az általános kockázati céltartalék képzésére vonatkozó minimumkövetelmény megszüntetésének (kb. 10 Mrd Ft). (Ezen tényezők mellett meg lehet még említeni a jegybanki tartalékráta csökkentését is 2001 folyamán 11 %-ról 6 %-ra - bár a kalkuláció változása miatt eredményhatása ennél kisebb mértékű volt.)
A nettó kamateredmény a 2001 első félévinél 5,4 %-kal magasabb. A nettó díj- és jutalékbevételek viszont erőteljesebben 26,8%-kal bővültek, igazolva, hogy a bankok próbálják az egyéb jövedelemelemek súlyát növelni. A kiélezettebb versenyt tükrözi, hogy a kamatrés leegyszerűsítetten kalkulált 3,9 %-os értéke 2002.I.félévében valamelyest csökkent a 2001 első félévi értékhez képest (4,1%).
A főbb jövedelemelemek közül a banküzemi költségek az időszak során 12,2 %-kal, azaz az inflációt meghaladóan emelkedtek, melynek legfontosabb eleme a személyi jellegű kifizetések 18,3 %-kal haladták meg a tavaly első félévi értéket, igaz az alkalmazotti létszám is számottevően növekedett (661 fővel a vizsgált bankok körében).
A banküzemi költségek ilyen mértékű növekedéséhez hozzájárult az is, hogy a fizetett bérleti díjak és az értékcsökkenés mértéke a tavalyi első félévi értékhez képest növekedtek (9,4% ill. 6,4%). A terjeszkedő bankok hálózatbővítései miatt a bankfiókok száma 19-el emelkedett az utóbbi egy évben.
Az előzetes I. félévi szektorösszesen adó előtti eredmény a tavaly júniusi értékhez képest 7,1%-kal magasabb értéket mutat. A dinamikus ügyfélhitelállomány-növekedés által vezérelt mérlegfőösszeg növekedés meghaladta az eredménynövekedés dinamikáját, ezért a mérsékelten javuló eredményeknek köszönhetően a kalkulált éves szintre vetített ROAA az egy évvel korábbi 1,9 %-ról 1,6%-ra, a ROAE pedig 19,9 %-ról 18,3%-ra csökkent az elmúlt 12 hónapban, a bankszektor egésze szintjén, az egyedi eltérések növekedése mellett.
A kereskedelmi bankok korrigált mérlegfőösszege a bővülő üzleti aktivitásnak köszönhetően az ügyfélhitelek dinamikáját meghaladóan 23,1%-kal nőtt az elmúlt 12 hónap során, a szavatoló tőke ettől némileg elmaradva 16,0 %-kal növekedett, ezért a vezető bankok tőkemegfelelési mutatójának átlaga mintegy 0,7 %-kal csökkent. (A tőkemegfelelési mutatók számításakor az évközi eredményeket a szavatoló tőke esetében egyik időpontra sem kalkuláltuk bele)
A 2002-es félévi szektorösszes eredmények alakulására nagy hatással volt a lakossági hitelezés kiemelkedő dinamikája. Ez elsősorban a hagyományos, széles fiókhálózattal rendelkező lakossági bankok eredményének javulásában nyilvánul meg, míg az alapvetően vállalati ügyfeleket kiszolgáló bankok eredményei inkább stagnáltak vagy romlottak (lásd vállalati hitelezés dinamikájának csökkenése - recesszió). A fúzionált bankok közül a K&H tette közzé eredményeit, mely a tavalyi veszteséges évhez képest jelentős javulást mutat. A KH pozíciójavulásától és az OTP kiemelkedő eredményétől tisztítottan a szektor adózás előtti profitja elmarad a tavalyi első félévi eredménytől.
