A minap hozta nyilvánosságra a fiskális tárca az államháztartás júliusi, illetve a félév egészére vonatkozó adatait. Egyaránt azt lehet kiolvasni a dokumentumokból, hogy a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak gazdálkodásában kedvező fordulat állt be. A múlt hónapban például a tb. pénzforgalmi többlettel 42,6 milliárd forinttal zárt, szufficit keletkezett a "kritikusabb" egészségbiztosításnál, mégpedig 15,3 milliárd forint. Maradjunk is ez utóbbi alapnál, melyről a PM-ben azt közölhették, hogy az idén már az ötödik hónapban lehetett szufficites költségvetést elkönyvelni.
Kedvezően alakultak az alap bevételei, júliusban 141,8 milliárdot mutatott ki a PM, illetve azt, hogy 4,7 milliárddal sikerült meghaladni az előző havi teljesítést. Itt érhető tetten az, hogy csökkenőben van a fekete és szürke gazdaság, azaz folytatódik a kifehéredés, mivel a járulékbevételek növekedése jelentette az alap bevételbővülésének is a zömét. Azaz: 92,2 milliárd forint jelent meg a számlán, 4,1 milliárddal több, mint júniusban. A kiadási oldal helyzete is rendezettebb, mint a megelőző időszakokban volt, a júliusi 126,5 milliárd forint a megelőző havinál 12,8 milliárddal kisebb. A legnagyobb kiadási előirányzatot képező gyógyító-megelőző ellátásokra 56,9 milliárd forintot kellett kifizetni, 9,3 milliárddal kevesebbet a júniusinál.
#page#
Az egészségügy intézményeitől nem idegen az, hogy adósok. A Pénzügyminisztériumban nem tarják úgy, hogy a meglévő tartózások mennyisége bővülne. Csoportosításuk szerint az egyik nagy adóskör az, amelyiknek tagjai az elmúlt időszakban végrehajtották az átalakítási, kapacitáscsökkentési intézkedéseket. Itt az a jellemző, hogy nem növekedett tovább az adósság, igaz, nem is csökkent. Hasonló a helyzet az egyetemi kórházaknál, a jelentős tartózás az egészségügyi reform kezdetét követően megmaradt ugyan, de nem bővült tovább.
A másik nagy csoport az, amelyiknek tagjai - a tulajdonjogokat gyakorló önkormányzatokkal egyetemben - nem alkalmazkodtak a megváltozott feltételekhez, esetükben nem állt meg az eladósodás, ellenkezőleg, az állomány folyamatosan bővül. A kormányzat gyakorlatilag tehetetlen, mert minimális mértékben áll rendelkezésére olyan eszköz, amilyen segítségével az önkormányzati tulajdonú intézményeket rá tudná szorítani kinnlévőségeik rendezésére. Az állami egészségügyi intézményeknél más a helyzet, ott tudtak "fékezni", hiszen a tavaszi országgyűlési ülésszakon törvénymódosítás született avégett, hogy kincstári biztosok tevékenykedhessenek nemcsak az adóssággal, hanem a pénzügyi szempontból rendezett feltételek között dolgozó gyógyító helyeken is.
