Mi a helyzet a mai drágakőpiacon? Ezekről a kérdésekről Pless István drágakőszakértővel beszélgettünk.

Réz és arany, vagy arany és réz; változhat-e a sorrend?

- A történelem folyamán már változott a drágakő és a nemesfém fogalma. A rezet például hajdanán sokkal többre becsülték, mint az aranyat, mert szerszámkészítésre alkalmasabbnak bizonyult. Az obszidián pedig, amelyet valamikor kizárólag szerszámanyagként használtak, ma drágakőnek számít.

Mikortól és hogyan kezdődött a gyémánt karrierje?

- A gyémántot keménysége miatt sokáig nem tudták csiszolni, csak hasítani. Híres volt például Mátyás király gyűrűje, amelyet egy oktaéder alakú hasított gyémánt díszített. A briliáns igazi karrierje a XVI. századtól, a csiszolás kezdetével indult el. Később, a XIX.-XX. században pedig, amikor már az iparban is felhasználták, értéke még jobban megnőtt. Míg a színes köveket a mai napig is főleg az ékszerpiac hasznosítja, addig a gyémánt túlnyomó részét az ipar dolgozza fel, és csak kisebb hányadából készül ékszer.

Minek köszönheti a gyémánt a nagy megbecsülést?

- A gyémánt minden tulajdonságában sokszorosan felülmúlja az összes többi drágakövet. Optikailag a legtökéletesebb, ugyanis a tökéletesen csiszolt briliáns a fénynek kb. 90 százalékát visszaveri. A fizikai és kémia hatásoknak nagyon jól ellenáll. Az úgynevezett MOHS keménységi skála szerint a gyémánt a legkeményebb drágakő. A sorban utána következő rubin, zafír már körülbelül 140-szer puhább nála.

A színes kövek mindvégig háttérbe szorultak az ékszerpiacon a gyémánt mögött?

- A színes kövekkel, fémekkel egyéni stílust, sokszor talán meghökkentő színhatásokat sikerült elérni. A szecesszió korában például az ékszerművesség igencsak kedvelte a színes fémeket és köveket. Ekkor a gyémánt jelentősége kissé háttérbe szorult. Az art deco korszakra, a 20-as évektől szintén jellemző a színek kavalkádja. Szívesen kombinálták a rubint a smaragddal, briliánssal, sőt ónixszal is. Ezen ékszerek harmóniáját elsősorban a forma, és nem annyira a színvilág adja. Az ékszeraukciók tapasztalata szerint, e két stílusban megmunkált ékszerek - talán éppen egyediségük okán - a legkeresettebbek, igaz, csak azok a darabok, amelyeket mind a mai napig viselni lehet.

Mi határozza meg egy drágakő értékét?

- Mint minden egyéb árunak, a drágakőnek is a piac határozza meg az árát. Az ékszereknél fontos a kincsképző szerep is, illetve rövid távon a divat befolyásolja legerősebben az árakat. A drágaköveket négy jellemző adat: a csiszolás, a méret, a súly és a szín alapján lehet értékelni. Ezen tulajdonságok eldöntése a gyémánt esetében a legkönnyebb. A színes kövek osztályozása - már csak a sokféle színárnyalat miatt is - már jóval nehezebb.

A csiszolás mennyiben befolyásolja a drágakő értékét?

- A legértékesebb 100 százalékos köveket a kereskedelemben az úgynevezett modern csiszolási kategóriába sorolják. Ezek a legtökéletesebbek, és értéküket szépségükön kívül a csiszolás közben keletkező nagy mértékű veszteség is erőteljesen befolyásolja. A tökéletlenebbül csiszolt, valamint a “régi csiszolású” kategóriába sorolt kövek jóval olcsóbbak, mint a modernek. Az 1 karátos, vagyis 0.2 grammos modern csiszolású, közepes tisztaságú, árnyalt fehér színű briliánskő árának a rosszul csiszolt, régi briliánskő “csak” felét éri.

Az Antwerpenben működő gyémánttőzsde ármozgásai hatnak-e, befolyásolják-e az itthoni árakat?

- A kereslethez viszonyítva jelenleg nagyon magasak a belföldi briliánsárak. Az ékszerkereskedelemmel foglalkozó cégek kénytelenek áraikból engedményt adni. Ilyen feltételek mellett a gyémánttőzsde árai nem befolyásolják az itthoni árakat.

A gyémánton kívül melyek a keresett drágakövek?

- Legkedveltebbek a smaragd, a zafír és a rubin. A XX. század találmánya a laboratóriumi körülmények között előállított úgynevezett műtermék. Ez nem mása egyetlen drágakőnek sem, hiszen egy teljesen új, laboratóriumban előállított, szintetikus kő. Ezek közül a jól sikerült gyémántutánzat: a circonia a legismertebb. Ára töredéke a valódi briliánsénak, kinézetre pedig meghökkentően “valódi”. Divatosak még a zodiákus övhöz tartozó drágakövek is, valamint a pecsétgyűrűk, amelyekbe ónix, karneol, ametiszt, achát vagy kalcedon van foglalva.

Milyen drágaköveket érdemes befektetési szándékkal vásárolni?

- Kizárólag befektetési céllal inkább egy nagy, modern csiszolású követ, semmint több kisebbet érdemes venni és a páncélszekrénybe őrizgetni. Amennyiben azonban a befektető esetleg viselné is a szép és értékes ékszereket, úgy megéri végigülni néhány árverést, mert kis szerencsével régi csiszolású, de ma is divatos, hordható, különlegesen szép gyémánt ékszerhez juthat.

Makay Erika