Vajon tükröződik mindez az otthonunkban töltött idő mennyiségében is? Mindenképpen, sőt, a válaszadók 32 százaléka saját bevallása szerint szinte mindig a négy fal között tartózkodik, közel felük (47 százalék) pedig főként csak dolgozni jár el, egyébként napi 10-14 órát is otthon van – a másik oldalról nézve tehát az is jól látszik, hogy ma már sokan vannak, akik egyébként hazulról is el tudják látni a munkahelyi feladataikat. A magyarok közel negyede (22 százalék) a legféltettebb kincseként gondol az otthonára – nem csoda, hogy szinte alapjaiban rengeti meg az életünket, ha elveszítjük, vagy akár csak néhány olyan alapfunkció sérül, melyet a legintimebb életterünknek tulajdonítunk. Ha nem tudunk nyugodtan aludni egy betörés miatt vagy étellel ellátni szeretteinket a tönkrement tűzhely miatt, alig várjuk, hogy a hibák elhárítása után minden visszatérjen a rendes kerékvágásba.
Mást tartanak nagy becsben a nők és a férfiak
Ma már tudjuk, hogy a lakásunk berendezése is nagy hatással bír hangulatunkra és szokásainkra: ha hiányzik a közös ebédlőasztal, gyakran sérül a család egysége és akadozik a kommunikáció, a hálószobában elhelyezett televízió pedig zavarhatja a nyugodt pihenést. Így tehát érdemes odafigyelni rá, hogyan alakítjuk ki közvetlen életterünket. Nos, a kutatásban megkérdezett magyarok elsősorban a kényelmi szempontokat (60 százalék) veszik figyelembe otthonuk berendezése során, persze ezután rögtön az anyagi lehetőségek (53 százalék) következnek, de fontos a praktikum (38 százalék) és sokan részesítik előnyben az egyszerű, letisztult stílust (36 százalék). A listán azonban előkelő helyen szerepel a fenntarthatóság és az energiatakarékosság is (28 százalék), ami várhatóan egyre fontosabb megfontolás lesz a jövőben.
