Egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy a magyar gazdaság élénküléshez szükséges érzékelhető nyugat-európai fellendülés kibontakozására csak jövőre lehet számítani – áll a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium nyilvánosságra hozott értékelésében. A tárca idei második elemzésének összefoglalójában a külső feltételek alakulását vette először górcső alá. Eszerint az Egyesült Államokban mért meglepően gyors második negyedévi növekedés arra enged következtetni, hogy a világgazdaság legjelentősebb szereplője túljutott a dekonjunktúra mélypontján, Európában azonban egyelőre csak a várakozások jelzik a növekedés második félévre remélt élénkülését. Az Európai Unió gazdasága a második negyedévben stagnált, de a három legnagyobb súlyú tagország negatív növekedést ért el, Magyarország fő exportpiaca, Németország pedig immár statisztikai értelemben is recesszióba süllyedt.



A második negyedévi növekedés 2,4 százalékra lassult az első negyedévi 2,7 százalékról. A lassulást első sorban a fő exportpiacainkon visszaeső kereslet negatív következményeként értékeli a minisztérium. A húzóerő továbbra is a magas fogyasztási dinamika: a háztartások fogyasztási kiadásai az első negyedévben 9,2 százalékkal nőttek, és a növekedési ütem valószínűleg a második negyedévben sem mérséklődött jelentősen. A növekedési szerkezet 2001 vége óta megfigyelhető, a fogyasztás irányába történ ő – a külső egyensúly szempontjából kedvezőtlen – eltolódása ugyanakkor megállni látszik, hiszen az első negyedévi visszaesés után a második ne-gyedévben újra bővültek a beruházások. A gépi beruházások kétszámjegyű ütemű növekedése és a feldolgozóipar beruházási aktivitásának folytatódó élénkülése a beruházások szerkezetének javulásáról tanúskodik, hiszen ezek a termel ő beruházások a termelékenység javulását, és így középtávon a dinamikusabb és fenntartható növekedést elérését szolgálják.



A gazdasági tárca kiemelten szól a bruttó ipari termelés gyorsulásáról: a növekedés üteme az első negyedévben elérte a 3,9 százalékot, szemben a 2002. évi 2,6 százalékkal. Az ipar belföldi értékesítése továbbra is stagnál, az élénkülés kizárólag az export növekedésének köszönhető. Az építőipar termelése a tavalyi több mint 20 százalékos növekedés után az első félévben 3,8 százalékkal csökkent, a második negyedév adatai azonban a növekedési pályára való visszaállást jelzik. A KSH előzetes közlése szerint sem a mezőgazdaság, sem az ipar bruttó hozzáadott értéke nem nőtt az első félévben, a GDP növekedését tehát továbbra is a szolgáltatások húzzák.



Az év közben fokozatosan növekvő ipari termelés és az ágazat alkalmazotti létszámának immár hosszabb ideje megfigyelhető csökkenése a béralapú versenyképességi mutató romlásának erőteljes ütemlassulását eredményezte. A tavalyinál gyengébb forintárfolyam – melynek hatása június óta fokozottan érvényesül – az euróban kifejezett egységnyi bérköltségek stagnálásához vezetett az előző két év dinamikus növekedése után. A regionális összevetés ennek ellenére azt mutatja, hogy közvetlen versenytársainkkal szemben az elmúlt időszakban felhalmozott versenyhátrányt nem, vagy csupán kis mértékben sikerült csökkenteni. Ezzel együtt az év egészét tekintve az árfolyam alapú versenyképességi mutatók javulása várható, hiszen a forint/euró árfolyam éves átlagban idén mintegy 3-4 százalékkal gyengülhet.







A munkanélküliségi ráta újra 6 százalék alá csökkent, ami megerősíti korábbi feltételezésünket, hogy az első negyedévi megugrás nagyrészt szezonális hatások következménye volt. Ezzel a munkanélküliség a május-július közötti időszakban alacsonyabb szinten állt, mint egy évvel korábban, amire legutóbb 2002 elején volt példa. A munkanélküliség csökkenésével egy időben a foglalkoztatottak száma éves szinten közel 60 ezer fős növekedést mutat. Az elmúlt év örvendetes fejleménye, hogy emelkedett a munkakorú népesség gazdasági aktivitása, hiszen a korábban inaktívak egy részének a munkaerőpiacra való visszatérése a munkaerő-tartalékok bővítésével javíthatja a gazdaság növekedési potenciálját.



Az első félévben folytatódott a külkereskedelmi hiány tavaly kezdődött emelkedése: az első hat havi deficit meghaladta a 2,4 milliárd eurót, ami 1,1 milliárd euróval magasabb a tavalyi év azonos idő szakában mért szintnél. A romlásban továbbra is fontos szerepet játszik a fogyasztási import kétszámjegyű ütemű növekedése, de az emelkedő energiaimport és néhány jelentős exportőr tavalyi kivonulásának negatív hatása is jól azonosítható. Az áruforgalmi egyenleg romlása a folyó fizetési mérleg növekvő hiányában is megmutatkozik: az első félévi, több mint 2,3 milliárd eurós deficit közel kétszerese a tavalyinak. Romlást mutat a szolgáltatások külkereskedelmi egyenlege is, amihez immár az idegenforgalmi devizabevételek – lassuló ütemű – csökkenésével azonos mértékben járul hozzá a többi szolgáltatási ág növekvő importtöbblete.





A szaktárca elemzése nem tagadja, az első félévben mélypontra esett a működőtőke-beáramlás: miközben tulajdonosi részesedés formájában érkező 251 millió euró közvetlen befektetés – a régióban nem egyedülálló módon – alig fele az előző évi értéknek, addig a tulajdonosi hitelek kiáramlása tovább gyorsult, és az első félévben elérte az 570 millió eurót. Az ebből adódó, összességében 318 millió eurós nettó működőtőke-kiáramlásra az elmúlt évtizedben nem volt példa. Ezzel egy időben újra jelentősen növekedett a működőtőke-kivitel: a magyar vállalatok az első negyedévben – nagyrészt, de nem kizárólag a nemzeti olajtársaság újabb szlovákiai részesedésszerzésének köszönhetően – 610 millió eurót fektettek be külföldön.



A májusban több évtizedes mélypontra eső infláció az elmúlt két hónapban újra emelkedett, és júliusban 4,7 százalékon állt. A 2001 közepe óta tartó csökkenő inflációs trend megfordulása több, a dezinflációt korábban elősegítő tényező egyidejű gyengülésére, illetve megfordulására vezethető vissza, így év végéig az infláció további gyorsulása várható. Az előző évhez képest ezzel együtt is csökkenő infláció mellett valamelyest mérséklődött a bérkiáramlás is, a bruttó átlagkeresetek azonban továbbra is kétszámjegyű ütemben emelkednek. Ez nagyrészt a közszférában tavaly év közben végrehajtott bérfelzárkóztató intézkedések áthúzódó hatásának tudható be, ami a költségvetési szektorban az idei első félévben is 20százalék fölött tartotta a bruttó keresetek növekedési ütemét. A versenyszféra kereseteinek növekedési üteme ugyanakkor 10százalék alá lassult, jelezve a vállalatoknak az alacsonyabb inflációs környezethez való – fokozatos – alkalmazkodását. A magas bruttó bérdinamika és az adószabályok kedvező változásai miatt a nettó reálkeresetek nemzetgazdasági szinten kimagasló mértékben, átlagosan 13,2 százalékkal emelkedtek az első félévben.



Az államháztartás első nyolc havi hiánya elérte a 708 milliárd forintot, ami az éves előirányzat 85százalék-ának felel meg. Jóllehet a hiánynak az időarányosnál kedvezőtlenebb alakulására tekintettel a kormány már június elején a központi költségvetés kiadásainak 76 milliárd forintos (a GDP kb. 0,4százalék-ának megfelelő mértékű ) csökkentéséről határozott, néhány jelentős, előre nem tervezett kiadási tétel, illetve egyes adóbevételek elmaradása miatt az idei hiány várhatóan meg fogja haladni az eredeti előirányzatot. A Pénzügyminisztérium augusztusi prognózisa szerint az éves hiány a GDP 4,8 százaléka körül fog alakulni, jövőre pedig a tervek szerint a GDP 3,8százalék-ára csökken. A fiskális tervek hitelességének megteremtéséhez az augusztusban elfogadott középtávú gazdaságpolitikai program következetes végrehajtása szükséges, annál is inkább, mert a forint árfolyam-ingadozási sávjának június 4-i felfelé tolása a befektetők szemében átmenetileg csökkentette a pénzügy-politikai kiszámíthatóságát, és így a forint indokoltnál nagyobb mértékű gyengülését, illetve a kamatszint megugrását eredményezte. Az euró 2008-as bevezetési céldátumának hivatalos megjelölése és az ahhoz vezető makrogazdasági pálya felvázolása a befektetői bizalom erősítése irányába hatnak, aminek első jele lehet, hogy a forint árfolyama augusztus második felében újra 260 forint/euró alá erősödött.





A minisztérium elemzését összegezve arra a megállapításra jutott, hogy a második negyedévi mélypont után a magyar gazdaság növekedését az év hátralevő részében javuló szerkezet és fokozatos gyorsulás fogja jellemezni, és ezzel párhuzamosan lassul a külső és belső egyensúly romlása is. Az augusztusban elfogadott középtávú gazdaságpolitikai programban foglaltak következetes megvalósítása a következő években felgyorsíthatja a magyar gazdaságnak az Európai Unió tagállamaihoz való – mind nominális, mind reálértelemben vett – konvergenciáját, aminek eredményeként 2006-ra megteremtődhetnek az euró 2008. évi hazai bevezetésének feltételei.

(g. l.)