A magyar gazdaságot továbbra is a nyugat-európai átlagot meghaladó ütemű, elsősorban a beruházások és az export által vezérelt növekedés jellemzi - foglalnak állást a június 9-ig rendelkezésre álló makrogazdasági adatok alapján a Magyar Gazdaság című, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium gondozásában megjelenő kiadvány készítői.  A folytatás szerint a tavalyinál mérsékeltebb ütemű nyugat-európai növekedés mellett a magyar gazdaság is lassult az első negyedévben, a felzárkózáshoz szükséges pozitív növekedési ütemkülönbség változatlan maradt.

A kiadvány megállapítja, hogy a magyar gazdaság az első negyedévben 3,5%-kal növekedett, ami bár elmarad a tavalyi, 4% fölötti növekedéstől, beleillik az Európai Unió lassuló trendjébe. Az EU átlagát 2 százalékponttal meghaladó hazai növekedést elsősorban az újra lendületesen bővülő beruházások és a továbbra is gyorsan növekvő kivitel hajtják, miközben a fogyasztás dinamikája mérsékelt maradt az első negyedévben. A nyugat-európai kereslet szűkülése nyomán az első negyedévben mérséklődött az ipar lendülete, de a kedvező áprilisi előzetes adat optimizmusra ad okot. Az építőipar két számjegyű ütemben bővült az első negyedévben. Bár a munkanélküliségi ráta 7% fölé emelkedett, ez nagyobb részben a korábban gazdaságilag inaktívaknak a munkaerőpiacon való újbóli megjelenésének köszönhető, amit a nemzetközi összehasonlításban alacsony munkaerő-piaci aktivitás fényében pozitívan kell értékelni. E mellett folytatódik a versenyszféra alkalmazotti létszámának emelkedése, miközben a közszféra tovább zsugorodik. Az áruexport dinamikája változatlanul két számjegyű, és a külkereskedelmi termékforgalom hiánya jelentősen csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az infláció év elején több évtizedes mélypontra csökkent, és a dezinfláció tartósságát jelzi, hogy a maginfláció 3% alá mérséklődött.