Két forgatókönyvet tartogat az elkövetkezendő időkre a GKI Gazdaságkutató Rt. Az egyik szerint a választások után felálló kormányzat hozzálát az államháztartás - a közigazgatás, az önkormányzatok, az egészségügy, a vasút, az állami működés - reformjához és megteszi az elengedhetetlen egyensúlyjavító lépéseket. A másik forgatókönyv természetesen a változtatások nélküli folytatásról szól, s annak következményeként például a pénzügyi befektetők elbizonytalanodásáról, a forint gyengüléséről, az infláció erőteljes növekedéséről. Ez utóbbiból sem következik a fizetésképtelenné váló gazdaság, de következik a bizalomvesztés és a krízishelyzet.
A 2006-os gazdasági folyamatok előrejelzését tartalmazó tanulmányának kibocsátása apropóján tájékoztatót tartó GKI-s vezetők e március 8-i rendezvényükön bizonyosra vették, hogy az ígérgetés-versenyt a kijózanodás, majd pedig a kiigazítás követi, s ennek során például már az év folyamán bevezetést nyer a 15-ről 20 százalékra emelkedő áfa. A GKI - ismertette Vértes András elnök - eleve ilyen egyensúlyjavító lépésekkel számolt előrejelzésében, így tartja lehetségesnek a 2,3 százalékos éves átlagos inflációt, azaz az első félévben egy roppant alacsony mértéket, a kettős lépés megtételét követően magasabbat. A reálbér növekedését az üzleti szférában mindenképpen 4 százalék körül valószínűsíti a konjunktúra intézet, de ez az életszínvonal csökkenést nem előidéző jövedelmi tendenciát is a reform- és az egyensúlyjavítási intézkedések megtétele mellett számolták ki.
A 4,4 százalékos GDP-növekedés egyébként összefügg az európai élénküléssel is. A 2 százalék tavalyi és az 1 százalék idénre várható cserearány-romlás mellett kis mértékben növekvő külkereskedelmi mérleghiányt vélelmez a GKI. Az előrejelzés szerint az export idei 111 százalékra növekedését 110 százalék importbővülés kíséri. A folyó fizetési mérleg mínusz 7,3 százalékot tehet ki a GDP százalékában. Egyszerre jó és nem jó adat az, hogy a GDP-hez mérten az adósságnövekedés igencsak lelassul 2006-ban. A dolog azért jó, mert tényleg összehasonlíthatatlanul szerényebb mértékű lesz a növekedés a korábbiakhoz képest, de - és ez a nem jó - nem marad abba maga a növekedés.
A GKI-ban azzal kalkulálnak, hogy az államháztartás konszolidált deficitje a GDP 5,7 százaléka lesz az idén. Főleg a kiadási oldalon tapasztalhatunk majd feszültségeket, például a gyógyszerár-támogatásnál, az önkormányzatok finanszírozásánál, a gázár-támogatásoknál. A számítások szerint 300 milliárdos többletkiadásra van esély, azaz nem lehet megspórolni az egyensúlyjavító intézkedéseket.
A pénzpiacot az első félévi kivárás mindenképpen jellemezni fogja, s a kettős lépés megtételére vállalkozó új kormány képes is megnyugtatni a befektetőket. Mindenesetre mernek majd bízni a forintban, s az euró 245-250 forintos árfolyama is valószínűsíthető. Ekkor - a két lépéssor elindításakor - reális az a GKI-s jóslat is, hogy a jegybanki alapkamat az 5 százalék alá megy le. Az euró 2010-es bevezetését lehetségesnek gondolják a GKI-ban, igaz, akkor nem okozna különösebb bajt a késlekedés, ha a környező országokban - Lengyelországban, Csehországban, sőt Szlovákiában - is azt indokolja a gazdaságpolitika, hogy egy-két évvel későbbre tolják az eurózónát.
