A GKI Gazdaságkutató Rt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint a magyar gazdaság 2004-ben 4%-kal, vagyis mintegy 1 százalékponttal gyorsabban fejlődik, mint 2003-ban. Az őszi-téli hónapokra azonban világossá vált, hogy a III. negyedévben a növekedés némileg vesztett lendületéből.
A magyar gazdaság lassulásában fontos szerepe van az európai - ezen belül német - konjunktúra korábban vártnál is szerényebb mértékének, aminek lényeges eleme a dollár le- és ezzel az euró felértékelődése, valamint a tartósan magas olajár. Magyarországon ehhez járul a kivitelt és a belföldi értékesítést is nehezítő, az euróhoz képest is nagyon megerősödött forint, a lakossági vásárlóerő-kiáramlás - egyensúlyi szempontból egyébként teljesen indokolt - stagnálása, s a magas kamatok. Mindez kissé rontja a 2005. évi növekedés lehetőségeit is.
Az áremelkedés üteme ősszel érezhetően tovább mérséklődött, az év egészében 6,8%-os, decemberre 5,8% körüli árindex várható.
A 2004 eleji pénzügyminiszter-váltás után az államháztartás EU módszertan szerint számított hiányára vonatkozó hivatalos cél a GDP 4,6%-a lett. A PM szeptember óta érvényes előrejelzése 5-5,3%. A GKI Rt. szerint a hiány idén lényegében ennek megfelelően, 5,2% körül alakul. Az előrejelzés legbizonytalanabb pontja továbbra is az áfa-bevételek alakulása, de a decemberi nyereségadó-feltöltés nagysága is igen nehezen ítélhető meg.
Idén az államháztartás hiánya mintegy 1 százalékponttal mérséklődik. Ez a költségvetési konszolidáció előrehaladása szempontjából jelentős, de kisebb a tervezettnél. A hiány főleg a fizetési mérleg nagysága miatt tekinthető továbbra is igen magasnak. Az államháztartás adósságállománya 2004 végén - a GDP dinamikus növekedése, az erős forint és a privatizációs bevételek miatt - a GDP 59%-a körül alakul, vagyis lényegében nem, vagy csak minimálisan emelkedik. A külső hiány hasonló lesz a tavalyihoz, de a GDP-hez viszonyítva csökken, s finanszírozásában jelentősen nagyobb lesz a beáramló tőke szerepe.
A magas kamatok, a nagyon lassan, a piaci folyamatokat is csak nagy késéssel és spekulációt is keltő kiszámíthatósággal követő jegybanki alapkamat-csökkentés hatására 2004 őszén a forint rendkívül erőssé vált. Az év végi, 9,5%-os alapkamat továbbra is nemzetközileg kiugróan, az országkockázat által indokoltnál sokkal magasabb.
