Az új szabályok egyértelműen lefektetik az online kereskedők számára a fogyasztók számára történő tájékoztatási kötelezettség részleteit.

A fogyasztóvédelem feljebb lép (Fotó: depositphotos)

Így a jövőben az online kereskedőknek tájékoztatniuk kell a fogyasztókat arról, hogy ha keresést indítanak az adott honlapon, akkor a találatok sorrendje mi alapján állt össze, melyek voltak a rangsorolás fő paraméterei (például az ár, a fogyasztói értékelések, az elérhetőség) és ezek hogyan befolyásolták a keresés eredményét. Továbbá kötelező feltüntetni, ha a találat fizetett hirdetést tartalmaz és azt is, ha a keresési eredmények rangsorában előbbre került a fizetett termék. Szigorodnak az akciók feltüntetésére vonatkozó szabályok is Ugyancsak új szabályok lépnek életbe az árak feltüntetésére vonatkozó rendeletben, méghozzá az árcsökkentések bejelentésénél. A mindössze egyetlen paragrafust (öt bekezdést) tartalmazó új szabálynak való megfelelés várhatóan komoly kihívás elé állítja a magyar kereskedőket: ezt jól mutatja, hogy a témában a kormány Fogyasztói portálján elérhető új útmutató 13 oldalon keresztül részletezi a megfelelés részletes rendjét. Az új szabályok ugyanis az akciós árak, leértékelések és árkedvezmények kommunikációját korlátok közé szorítják: az árcsökkentéskor a kereskedő köteles megjelölni a fogyasztó részére a korábban alkalmazott árat is (ez azt a legalacsonyabb árat jelenti, amelyet a kereskedő az adott termék esetében az árcsökkentés alkalmazását megelőző harminc napban alkalmazott). Lényeges, hogy az új árfeltüntetési szabályok nem vonatkoznak a szolgáltatásokra, és a magyar jogalkotó választása alapján a romlandó vagy minőségüket rövid ideig megőrző termékekre (így friss élelmiszerek, pékáruk, vágott virágok). A Gazdasági Versenyhivatal megkezdte a piaci szereplők és a fogyasztók figyelmének felhívását az új szabályokra, amelyek az árfeltüntetésre, a promócióra, az akciós árakra, valamint a fogyasztói értékelések és vélemények megjelenítésére vonatkoznak. A legfontosabb változások a következő jogszabályokban találhatók: a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény ("Fttv."); 4/2009. (I. 30.) NFGM-SZMM együttes rendelet a termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól ("Árrendelet"); a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény ("Fogyasztóvédelmi törvény"); 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól ("B2C Kormányrendelet"). Az Fttv.: Az Fttv.-be kerülő új rendelkezések alapján, amennyiben a fogyasztó olyan online piacot vagy összehasonlító weboldalt vesz igénybe, amely több kereskedő által kínált termékekre vonatkozó (kulcsszavak vagy kifejezések alapján történő) keresési funkciót biztosít, a fogyasztókat tájékoztatni kell a keresés eredményeként megjelenő termékek rangsorát meghatározó főbb paraméterekről (pl. ár, fogyasztói vélemények). Ezt a kötelezettséget nyilvánosan elérhető, közérthető nyelven megfogalmazott leírással kell biztosítani. Emellett azon kereskedelmi gyakorlatok "feketelistája" is tovább bővül, amelyek minden további mérlegelés nélkül tisztességtelennek minősülnek. Ezek az esetek a következők: a keresési eredmények megadása a fogyasztó online keresési lekérdezése alapján, anélkül, hogy egyértelműen felfednék a fizetett hirdetéseket vagy a kifejezetten a termékeknek a keresési eredmények közötti magasabb rangsorolását célzó fizetést: az új szabályok értelmében minden online platformnak világosan meg kell különböztetnie a fizetett keresési eredményeket a keresőmotor által biztosított "természetes" találatoktól (amelyeket egy kereskedő finanszírozása sem befolyásol); rendezvényekre szóló jegyek viszonteladása fogyasztók részére, ha a kereskedő azokat automatizált eszközökkel vásárolta meg, hogy megkerülje az egy személy által megvásárolható jegyek számára vonatkozó korlátozásokat vagy a jegyvásárlásra alkalmazandó bármely más szabályt; annak állítása, hogy a termék értékelését olyan fogyasztók nyújtották be, akik ténylegesen használták vagy megvásárolták a terméket, anélkül, hogy észszerű és arányos lépésekre kerülne sor annak ellenőrzésére, hogy az értékelések ilyen fogyasztóktól származnak; a termékek népszerűsítése érdekében valótlan fogyasztói értékelések vagy ajánlások benyújtása, illetve más jogi vagy természetes személy megbízása ezzel, vagy fogyasztói értékelések vagy közösségi médiában történő ajánlások valótlan bemutatása. Az Árrendelet: Az Árrendelet az Omnibusz Irányelv 2. cikkének (1) bekezdésében foglalt, az árcsökkentés bejelentése esetén követendő szabályokat teljesen implementálja. Az új szabályok szerint: a vállalkozásnak az árcsökkentés bejelentésekor meg kell jelölnie az "eredeti árat", ami az árcsökkentést megelőzően, meghatározott ideig, de legalább harminc napig tartó időszakban alkalmazott legalacsonyabb árat jelenti; ha a termék harminc napnál rövidebb ideje van forgalomban, az "eredeti ár" a vállalkozás által egy olyan időszakban alkalmazott legalacsonyabb árat jelenti, amely nem lehet rövidebb, mint az árcsökkentés alkalmazását megelőző tizenöt nap; ha az árcsökkentés mértéke fokozatosan növekszik, akkor az "eredeti ár" az árcsökkentés első alkalmazása előtti, az árcsökkentés nélküli ár. Ezek a szabályok nem vonatkoznak a romlandó vagy minőségüket rövid ideig megőrző termékekre. A Fogyasztóvédelmi törvény: A módosítások két területet érintenek: a Fogyasztóvédelmi törvény tételesen meghatározza azokat a szempontokat, amelyeket a fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciók meghatározásakor figyelembe kell venni; és a Fogyasztóvédelmi törvény új bírsághatárokat vezet be az úgynevezett "kiterjedt jogsértés" esetén, amely a jogsértés helye mellett legalább két tagállamot érint. A B2C Kormányrendelet: A B2C Kormányrendelet új fogyasztói jogokat biztosít az "ingyenes" digitális szolgáltatások esetében, és növeli az online piacok átláthatóságát. Az új szabályoknak megfelelően a fogyasztókat tájékoztatni kell a digitális szolgáltatások vásárlásakor arról, hogy a terméket kínáló harmadik fél kereskedő-e, és így az ügyletet fogyasztói jogokkal járó B2C szerződésnek kell-e tekinteni. Emellett a fogyasztóknak a szerződés megkötésétől számított 14 napon belül ugyanolyan joguk lesz elállni a szerződéstől vagy felmondani azt az olyan "ingyenes" szolgáltatások esetében is, ahol a fogyasztók személyes adataikat adják meg, de pénzbeli ellentételezésre nem kerül sor.