A Naftogaz állami gázvállalat hatalmas adósságokkal küzd, miközben a 2025-2026-os téli szezonra 4,5-8 milliárd köbméter gáz importjához 1,5-3 milliárd dollárra van szükség, aminek finanszírozása egyelőre bizonytalan.

Mennyi gázt veszített Ukrajna az orosz csapások miatt?

Ukrajna gázellátása az orosz támadások miatt kritikus helyzetbe került az utóbbi hetekben. Oroszország összesen 18 csapást mért az ukrán gázinfrastruktúrára, ebből nyolcat csak 2025-ben. A támadások 2024 márciusában kezdődtek, amikor az oroszok először a nyugati országrészben, Lviv és környékén található földalatti gáztárolókat vették célba. Később, 2025 januárjától a keleti régiók, különösen Harkiv megye kitermelő létesítményei következtek. Az oroszok célja egyértelmű volt: megijeszteni a külföldi kereskedőket (legfőképpen a lengyeleket), hogy azok felhagyjanak az ukrajnai gáztárolással, ami hatalmas plusz költséggel jár az ukránoknak. Ez a stratégia az oroszok számára sikeresnek bizonyult: míg a 2023-2024-es téli szezon előtt a külföldi befektetők 2,5 milliárd köbméter gázt tároltak Ukrajnában, a 2024-2025-ös szezonra ez a mennyiség nullára csökkent. Az ukrán kormány most a szomszédos Moldovát próbálja bevonni a helyzet megoldásába, mivel Moldova szintén érdekelt a tárolási kapacitások használatában.

A 2025-ös támadások során az oroszok különösen a gázkitermelő létesítményeket bombázták Harkiv megyében, célpontjaik között szerepeltek azok a kompresszorállomások, amelyek a gáz tisztítását és dehidratálását végzik, mielőtt az a gázszállító rendszerbe kerül. Az oroszok tehát stratégiailag fontos célpontokat támadtak, mert a kompresszorállomások kiesése nemcsak a kitermelést, hanem a teljes gázszállítási láncot megbéníthatja, súlyosbítva Ukrajna energiaellátási válságát. Az állami tulajdonú Ukrnafta, valamint a magánkézben lévő DTEK (hatalomközeli Rinat Ahmetov oligarcha érdekeltsége) energiacéget érintették legsúlyosabban a csapások. Ennek eredményeként Ukrajna gáztermelése körülbelül 40 százalékra esett vissza. Bár a javítási munkák jelenleg is zajlanak, és a berendezések egy részét már sikerült helyreállítani, a nagyobb és bonyolultabb rendszerek javítása több időt vesz igénybe, ráadásul sok alkatrészt külföldről kell beszerezni. A helyzetet tovább nehezítette, hogy 2025 februárjában a hidegebb időjárás miatt jelentősen nőtt a gázfogyasztás, ami még nagyobb nyomást helyezett a szűkös tartalékokra.

Ukrajna gázkitermelése és -fogyasztása

Ukrajna gázkitermelése a 2000-es évek óta nagyjából ugyanazon a szinten mozog: évi 18 és 21 milliárd köbméter között. 2024-ben ez 19,1 milliárd köbméter volt. Viszont megváltoztak az arányok. 2014-ig az állami vállaltok adták az ukrán gázkitermelés kb 90-95 százalékát (legfőképpen az Ukrgazvidobuvannya állami vállalat), addig 2014 után ez kb. 75 százalékra ment le a magánvállalatok nagyobb térnyerése miatt.

Az ukrán gázfogyasztás viszont érdekesebb történet. Az ezredforduló után az ország egyre kevesebb gázt fogyaszt és ennek alapvetően három fő oka van:

• Oroszország által annektált területek elveszítése, ami azt eredményezte, hogy az ott maradt lakosságnak és az iparnak de-facto az oroszok adják a gázt
• a 2014-es Krím annektálása plusz a kelet-ukrajnai válság és főleg a 2022-es orosz invázió miatt hatalmas gazdasági visszaesés
• lakosságcsökkenés

Ezekből kifolyólag 2022-es év végére Ukrajnában annyira lecsökkent a gázfogyasztás, hogy szinte teljesen önellátó lett. Erre jöttek az orosz gázinfrastruktúra elleni csapások.

Mennyi gáz kell jövőre, és mennyibe fog kerülni?

Az Ekonomicsna Pravda adatai szerint 2025 áprilisának elején Ukrajna földalatti gáztárolóiban 5 milliárd köbméter gáz volt, de ebből csupán 900 millió köbméter minősült úgynevezett aktív gáznak, vagyis olyan mennyiségnek, amelyet fizikailag ki lehet emelni a tárolókból. A fennmaradó rész, körülbelül 4 milliárd köbméter, úgynevezett puffergáz, amely a tárolók biztonságos működéséhez szükséges. Egy évvel korábban, 2024-ben körülbelül 3,5 milliárd köbméter aktív gáz állt rendelkezésre. A gáztárolók nélkül ország problémamentes gázellátása nem lehetésges, mivel bármikor előállhat rendkívüli helyzet, amelyet gyorsan kell kezelni. Az orosz támadások miatt Ukrajnában szinte minden csapás után a gázellátás akadozik, amely következtében rendre elhasználódik a gáztárolókban lévő aktív gázmennyiség.

Annak ellenére, hogy Ukrajna gázkitermelése eléri a fogyasztási szintet, még mindig importálnia kell:

• az alacsony gáztárolók töltöttsége miatt, amelyek már nem tudják saját forrásból pótolni
• a kitermelés-ingadozás miatt. Egyrészt az orosz csapások miatt, amikor megáll a kitermelés, másrészt a fűtési szezon elején (és a hidegebb időszakokban) mindig több gázra van szükség, mint az adott időpontban tudnak kitermelni
• nem minden kitermelt gáz eladható vagy fogyasztható (pl. a tisztítás vagy szállítás során elvész stb.)

A fent említett okok miatt 2023-ban Ukrajna kb. 4,3 milliárd köbmétert gáz importált (ami az évi fogyasztásnak kb. 23 százaléka), viszont 2024-ben már csak kb. 700 millió köbmétert, ami a becsült évi fogyasztás kb. 4 százaléka (még nincs pontos adat). De ez azzal járt, hogy a gáztárolók kiürültek, így Ukrajnának 2025-ben megint jelentős mennyiségű gázt kell importálnia, hogy elérje legalább az előző évi szintet, amely már akkor sem volt ideális. A becslések szerint ehhez minimum 4,5 – 5 milliárd köbméter gázra lesz szükség, de optimista forgatókönyv szerint is legalább 4 milliárd köbméterre. Ha azonban Oroszország folytatja a gázinfrastruktúra elleni támadásokat, akár 8 milliárd köbméter importjára is szükség lehet.

Az ország már most importra szorul: 2025 februárjában több mint 500 millió köbméter gázt vásárolt külföldről. Ebből Szlovákia 234,4 millió köbmétert (45,8 százalék), Magyarország 218 millió köbmétert (42,6 százalék), Lengyelország pedig 59,5 millió köbmétert (11,6 százalék) biztosított. Az importált gáz jelentős része az orosz gáz, amelyet Ukrajna most a Török Áramlaton keresztül, Szlovákián és Magyarországon át vásárol, miután leállította a közvetlen orosz importot.

Honnan lesz pénz?

A költségek a gáz aktuális árától függenek: az elmúlt hónapokban az ár 400-500 dollár/ezer köbméter körül mozgott, így 4,5 milliárd köbméter importja körülbelül 2 milliárd dollárba kerülne. Ha az ár a tavalyi, kedvezőbb 350 dollár/ezer köbméter szintre csökken, akkor is legalább 1,5 milliárd dollárra lesz szükség. A legnagyobb kérdés, hogy honnan teremti elő Ukrajna a gázimportra szükséges 1,5-3 milliárd dollárt, amely a minimális szükségletet fedezi. A Naftogaz nehéz pénzügyi helyzetben van, hatalmas adósságokkal küzd, így csak az összeg egyharmadát tudja finanszírozni. A donorok, például az Európai Unió, Norvégia (140 millió euróval) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD, 270 millióval), várhatóan az összeg körülbelül 20 százalékát, vagyis 300-600 millió dollárt állnak. A fennmaradó összeget valószínűleg további hitelekből és a belföldi adósságok törlesztéséből próbálják fedezni.

A háború utáni Ukrajnában az adósságok kezelése már most is jelentős problémát jelent. Az energiapiacon működő közvetítőcégek az elmúlt három évben többször kérték a rezsiszámlák emelését, mivel szerintük az alacsony tarifák nem fenntarthatóak, de az ukrán kormány ezt egyelőre nem támogatja, és nem is tervezi a díjak növelését (politikai okokból). Ukrajnában egy köbméter gáz lakossági ára 7,96 hrivnya, ami kb. 68 forintnak felel meg. Így az a helyzet alakult ki, hogy egyik fél se elégedett az árakkal: a cégek azért, mert túl alacsony az ár (a költségek azonban jelentősen nőttek), a lakosság pedig mert túl magas az ár (2014-ben a lakossági gáz ára 6 és 25 forint körül mozgott). Érdekesség, hogy a hadiállapot idején a fogyasztók ugyanúgy kötelesek fizetni a rezsiszámlákat mint békeidőben, de ha ezt nem teszik meg időben, vagy egyáltalán nem fizetnek, semmilyen bírságot vagy extra költséget nem szabnak ki rájuk.

Energetikai tűzszünet?

Március közepén elfogadott 30 napos orosz-ukrán energetikai tűzszünet láthatóan kudarcot vallott, bár mind Ukrajna, mind Oroszország azt állítják, hogy a tűzszünet működik, ám mindkét fél folyamatosan a másikat hibáztatja annak megsértéséért. A helyzetnek egyelőre az se segít, hogy Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyminisztere elismerte, hogy Oroszország megsértette a megállapodást és hozzátette, hogy ha Oroszország továbbra is késlekedik a folyamattal, akkor az Egyesült Államoknak meg kell változtatnia a véleményét. Látható tehát, hogy Oroszországnak egyelőre nem áll érdekében a tűzszünet, mivel az egyre nehezebb helyzetben lévő Ukrajnát (elsősorban az amerikai fegyverszállítások meg nem hosszabbítása miatt) még jobban tudja gyengíteni, hogy jobb feltételekkel üljön le a tárgyalóasztalhoz. Az év eleji gázleállításával Ukrajna még kiszolgáltatóbb helyzetbe került, mert most kénytelen ugyanazt az orosz gázt megvásárolni, amelyet korábban közvetlenül importált, csak most Szlovákián és Magyarországon keresztül, a Török Áramlaton át, ami további költségeket jelent. A helyzet megoldása érdekében Ukrajnának nemcsak a gázimport finanszírozását kell biztosítania, hanem a megrongálódott infrastruktúra helyreállítását is, ami egyelőre nem néz ki könnyű feladatnak. (Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány)