Mintegy hatszáz vállalkozó vett részt ma délelőtt azon a fórumon, amit az MKIK Gazdasági Évnyitó címmel három évvel először szervezett először, és a hagyományt a kormányváltás sem törte meg. Sőt! Medgyessy Péter miniszterelnök, László Csaba pénzügyminiszter, Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter valamint Kiss Péter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter egyaránt hangsúlyozta, hogy milyen fontosnak tartják a vállalkozói szakmai képviseletekkel és magukkal a vállalkozásokal a párberszédet, a közvetlen találkozásokat.

Parragh László, az MKIK elnöke megnyitó beszédében egy sor olyan konkrétumot sorolt fel, ami immár megtalálható a kormányprogramban, és szükségességüket a kamara vetette fel. Mint mondta, ilyen többek között a befektetés ösztönzési program, a technológiai fejlesztési hitelprogram, a Széchenyi kártya. Vannak azonban még további sürgető teendők annak érdekében, hogy a hazai vállalkozások versenyképesek legyen az Európasi Unióban, mint például az angol tanulás, a számítástecnikai ismeretek terejesztése és a kereskedelemfejlesztés. A kamara elnöke kiemelte, hogy a szakképzés – és főként a középfokú szakképzés – területén a rendszerváltás óta először most látszik valamilyen megoldás, ami abban a programban ölt testet, amit a munkaügyi minisztérium és a kamarák közösen valósítanak majd meg.

Medgyessy Péter - nem engedve annak a kísértésnek, hogy mint gazdasági szakember a szűkebben vett gazdasági kérdésekkel foglalkozzon – egy kicsit messzebbről indított: a “köztársasági eszme” gondolatával. Ami alatt a közjót, a mindennapok biztonságát, egymás tiszteletét értette, és szerinte csak ilyen pozitív légkörben teljesíthet a gazdaság is igazán jól. Ehhez persze stabil, versenyképes vállalatokra van szükség – a versenyképesség, mint kritérium folyamatosan előkerült a kamarai délelőtt folyamán -, és többek között megfelelő infrastruktúrára.

A jelenlegi kormány gazdaságpolitikájának az alapelve – hangsúlyozta a miniszterelnök – a “hosszú távon fenntartható fejlődés”, melyben minden egyes szónak jelentősége van. A fejlődés ugyanis több, mintha a növekedést tűznénk magunk elé, mivel az előbbi a természeti környezet tiszteletben tartását feltételezi.

Az unióba való belépésünk koppenhágai feltételeit Parragh László se nem jónak, se nem rossznak, hanem a realitásnak értékelte. Ezt Medgyessy Péter többé-kevésbé elfogadható értékelésnek minősítette, hozzátéve, hogy a célunk egy sikeres, modern európai Magyarország megteremtése, ezért is adta egy héttel korábban a parlamentben tartott értékelő beszédének és a kormány programjának az Európa Terv címet. Ennek főbb pillérei: a felzárkózást segítő programok, a versenyképesség megteremtése a már idézett tőkehitel programokkal, a “jövőbe” – azaz az egészségügybe és oktatásba - invesztáló beruházások. Továbbá annak felismerése, hogy az unióba való belépés egy civilizáció, egy kultúra elfogadását is jelenti, tehát nem közömbös, hogy az itt élők mennyire műveltek, és meg tudják-e őrizni a magyar identitásukat.

Csillag István azon túl, hogy röviden ismertette a tárcája által irányított, a napokban bejelentett beruházásfejlesztési programokat és a hozzájuk kapcsolódó pályázatokat, leszögezte: aki “időt nyer, az életet”, ezért van stratégiai jelentősége a közlekedésfejlesztési koncepciónak, és ezen belül annak, hogy a fejlődésbe a Dunától keletre eső településeket is sikerüljön bevonni. A gazdasági miniszter hangsúlyozta, hogy az unióba való belépés után újra kell értelmezni a külpiac és a belpiac fogalmát, hiszen az egységes piacon belül minden a belpiac része lesz, míg amikor majd külpiacokról beszélünk, akkor lényegében a mai értelemben vett keleti piacokról lesz szó.

László Csaba elöljáróban leszögezte: a magyar gazdaság erős, egészséges, de ezen nem merenghetünk sokáig, mert a világgazdasági kihívások nyomán egy pillanat alatt elveszíthetjük az elmúlt években nehezen szerzett erőt. A költségvetési politikáról szólva kifejtette, hogy az adók csökkentését majd alacsonyan tartását – ami természetes óhaja minden vállalkozásnak – csak egy takarékos állam képes biztosítani, és a költségvetési hiány mérséklése garantálja az alacsonyabb hitelkamatokat is. Ezért a legfontosabb teendő az állam működésének a hatékonyságjavítása. Két, az üzleti életben már jól bevált fogalmat szeretne bevezetni a közigazgatásban is: az ügyfélelégedettségét és a teljesítmények mérését.

A monetáris politikát ért elmúlt havi bírálatokra kitérve a pénzügyminiszter – mintegy megerősítve a miniszterelnök szavait – leszögezte: az MNB függetlensége sérthetetlen, és az is tény, hogy a jegybank első számú feladata az árstabilitás biztosítása. De azt nem szabad mesterségesen fenntartani, hanem – immár kormányzati oldalról – ki kell egészítse a versenyképességet szolgáló gazdaságpolitika és egy óvatos jövedelempolitika. Minden remény megvan arra – mondta László Csaba -, hogy a jegybank és a kormány együttműködve alakítsa a jövőben a gazdasági környezetet.

Kiss Péter a munkarerőpiaci változásokat értékelte, ami akkor pozítív, ha a folyamat végén új, a korábbinál magasabb minőségű és bővülő munkaerőpiac jön létre. A kistérségekben és egyes szakmákon belül a változás persze ebben az esetben is konflikusokat hoz a felszínre, amiket kezelni kell.

A munkaügyi miniszter a foglalkoztatási gondok egyik megoldását az úgynevezett “atipikus” formák elterjesztésében látja, hiszen a részmunkaidő vagy a távmunka ugyanannyi munkahely esetén is több embernek ad kereseti lehetőséget. Márpedig a közterhek csökkenésének is az a feltétele, hogy növekedjen a foglalkoztatottság, hiszen akkor többfelé oszlanak ugyanazok a költségek.

Kapcsolódó dokumentum